Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Cabaletta. Az E. 91.45.1. számú, „Allegretto" tempójelzésű dupla fólió partitúravázlat. A Cabaletta végleges alakjában a megelőző kórusrész hangnemében, B-dúrban került lejegyzésre - míg ezek a vázlatok Desz-dúrban vannak. (Lehet, hogy eredetileg közvetlenül nem is oda szánta Erkel?) A hangszeres bevezetés sem szerepel a vázlatokban. A 2. b. oldal „Stretta" szakaszának a partitúra 87. b. oldala áthúzott 2/4-es ütemei felelnek meg; ezek eredetileg a 94. a.-n folytatódnak, szintén áthúzva. így látható, hogy a köztes partitúralapokat utólag illesztette be Erkel.

250 A Cabalettát lezáró friss. Az E. 91.45.1. számú dupla fólió 2. b. oldala, a legfelső sor kivételével. Dallamvázlatok. Kiegészítik az előző oldal „Stretta" feliratú kezdeményét. A jelenetet lezáró Fnss-hez (eredetileg: „Stretta") készült, többnyire egy szólamban felvázolt anyag. Később erőteljes átalakításon ment keresztül. Az oktávugrásos, hangismétlő kísérő-figurációkkal változatlanul csupán az áthúzott 87. b. partitúraoldalon találkozunk. A tervezett 4/4-es metrum helyett végül 2/4 lett az ütemmutató.

251 Két fontos másolat is megtalálható a múzeumban, melyek értékes adalékokat szolgáltatnak a darab születéséhez. A felvonást megnyitó Koldusok karánál Erkel utólagos javításokkal látta el Doppler hangszerelését az autográf partitúrában. Az ismeretlen kopista írásában E. 91.13.1. számon fennmaradt első hegedűszólam a partitúrabelinek még a korrekciót megelőző alakját őrzi.

252 Későbbi változtatásokkal kapcsolatban adhat útmutatást az E. 91.28.1. számú kézirat, mely lényegében énekszólamokat és leegyszerűsített kíséretet tartalmazó, műkedvelő zongorista által is könnyen játszható letét. Gunda - Kuno kettősének ősformája nyomán készült, annak eredeti alakjában került lemásolásra 1859 szeptemberében. A partitúrában viszont a jelenet eredetileg párhuzamos énekszólamait Erkel (?) húzásokkal párbeszédessé alakította át. Talán az 1865-66-os előadásokon került sor erre a rövidítésre. A partitúra áthúzott 53. a.-57. b. Desz-dúr szakasza is megtalálható a kivonatban, így ennek a résznek a kihagyása csak később következhetett be. Az operaházi kéziratban az egész jelenet Erkel Sándor kézírásában maradt fenn, némiképp átdolgozva és transzponáltan.

253 65