Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Erkel-kiállítások Gyulán A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja határozatára a Gyulai Állami Múzeum 1951. április 2-án felvette Erkel Ferenc nevét.

97 Ez a névváltozás azt eredményezte, hogy a látogatók keresni kezdték az Erkelhez kötődő tárgyakat és dokumentumokat. Már szeptember 11-én szóba került egy szoba berendezésének a lehetősége Erkel szülőházában. Lükő Gábor múzeumigazgató Major Ervintől szeretett volna tárgyi anyagot kapni egy 5x3 méteres teremben rendezendő kiállításhoz. A tárlat elmaradását bizonyára a tárgyak hiánya okozta.

98 A kiállítás terve így egy időre elhalasztódott. Lükő 1958. március 28-án arra kérte a minisztériumot, hogy támogassa őt Erkellel kapcsolatos tárgyak vásárlásában. Hiába hivatkozott rá, hogy a közönség és a helyi tanács egyaránt sürgeti a gyűjtemény ilyen irányú bővítését, április 10-én azt a választ kapta, hogy bár a tárgyak megszerzését fontosnak tartják, a kért összeget nem tudják biztosítani. Az igazgató 1958. augusztus 2-án Gyula város fejlesztési terveihez is fűzött megjegyzéseket. Nehezményezte, hogy a múzeum teljesen kimaradt belőle, pedig az állandó kiállítás VI. terme, melyben az újkori kultúrtörténet került volna bemutatásra már három éve hiába várja a szükséges pénzügyi fedezetet. Anyagiak híján pedig még csekély Erkel-vonatkozású anyagát sem tudja bemutatni.

99 Úgy tűnt, hogy a helyzetet a holtpontról egy társadalmi kezdeményezésnek sikerül kimozdítani. A gyulaiak a nagy zeneszerző születésének 150. évfordulójára készülve Erkel Emlékbizottságot szerveztek. Ennek 1959. májusában közzétett programja kimondta, hogy: „A városban szerte szét elfekvő Erkel ereklyék összegyűjtése, megőrzése és az érdeklődőknek hozzáférhetővé tétele érdekében Erkel Ferenc szülőházában Emlékmúzeum létesítendő."

100 Javaslatukra az 1960-as évet országosan is Jubileumi Erkel Emlékévnek nyilvánították. Terveik szerint a nyitó mozzanatként, január 23-án került volna sor a tervezett kiállítás megnyitására. A hivatalos engedélyt is megszerezték hozzá: 1959. december 1-én a Művelődési Minisztériumból Németh András, a múzeumi osztály vezetője értesítette Dankó Imre múzeumigazgatót, hogy a minisztérium hozzájárul a zeneszerző szülőházában rendezendő Emlékmúzeum megnyitásához. Az elgondolás alapján a városi tanács a folyosót, s egy szobát díjmentesen rendelkezésre bocsátott volna kiállítási célra, továbbá vállalta, hogy gondoskodik kétévnyi időtartamra egy teremőr fizetéséről. 24