Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

Jászárokszálláson van két olyan szekrény, melyek az Erkel-hagyatékból származnak. Újváry Lipót pestszentlőrinci építési vállalkozónak, aki Erkel leszármazottja volt, André János ácsmester az alvállalkozójaként dolgozott. Ő az 1930-as évek válsága idején, fizetés fejében kapta meg ezeket a szekrényeket. A múzeum megkereste az illetékest, aki a hírt megerősítette, s a bútorokat 1983 márciusában felajánlotta megvételre.

88 Bizonyára sokat kérhetett értük, mert többet nem árulnak el róla a forrásaink. Az 1984. október 20-án, Hidas Sándor budapesti lakos által felajánlott nagyszámú kottáról sem tudunk közelebbit. 1985. június 30-án az Operaházból hozta el a múzeum Erkel Sándor mellszobrát, melytől már az 1970-es kiállítás idején is szívesen megváltak volna.

89 1985. november elsején, az új Erkel-kiállítás megnyitóján, Óváry Róza újabb adományként két ezüst gyertyatartót adott át dr. Czeglédi Imre múzeumigazgatónak, amelyek hajdanán Erkel Ferenc zongorája mellett álltak.

90 1986. február 19-én rendelte meg az igazgató Bánk és Melinda eredeti jelmezeinek a másolatát dr. Gerencsér Ferencnétől, az Operaház Műhelyházától.

91 1990. január 26-án 50.000 Ft-ért megvette a múzeum a Zichy-harmóniumot, ami ekkor immár éppen 20 éve szerepelt letétként a gyulai kiállításban.

92 Zichy Géza, a híres félkarú zongorista Liszt Ferenc tanítványa volt, ám Erkel Ferenc is sokat vendégeskedett nála. A vendéglátásért cserébe adta neki ezt a harmóniumot, ami a gróf tetétleni kastélya kápolnájában került elhelyezésre. Amikor meghalt, Budapestre hozatta a hangszert Zichy Mária Terézia édesapja, Zichy Géza Lipót. Mivel Mária Terézia (Deréki Istvánné) a Nemzeti Múzeumban dolgozott, a barátai vállalták, hogy a hangszert a II. világháború idejére elhelyezik a múzeum raktárában. Mária ezután hosszú ideig betegen feküdt Ausztriában. Az 1957-et követő hét éven át többet volt ágyban, mint talpon. Amikor hazajött, utánajárt, hogy hol lehet a hangszere. Falvy Zoltán tájékoztatta, hogy egy darabig az Iparművészeti Múzeumban volt, s azután leküldte Gyulára, mert a Zenetudományi Intézetben nem tudták tovább tárolni. Zichy Mária Terézia 1963-ban a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel megvételre. A Nemzeti, még az év áprilisában, a gyulai múzeumtól kérdezte meg, hogy 10.000 forintért nem tudná-e megvenni. A múzeumunknak ekkor nem volt rá anyagi kerete. 1983. februárban azonban Bencsik János érdeklődött Zichy Péternél a harmónium megvásárlása tárgyában. Nem sikerülhetett megállapodniuk, mivel Derékiné egy évvel később arról tájékoztatta Falvyt, hogy a gyulai múzeum még mindig nem válaszolt az ajánlatukra. A Zenetudományi Intézet ezért 1984. július 9-én Gyuláról kért tájékoztatást, hogy hogyan oldódott meg a harmónium 22