Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

Mint erről a centrális díszítésű daraboknál már szó esett, e csempék műhelyeinek közelebbi meghatározása meglehetősen nehéz. Számolhatunk helyi gyártással, de távolabbról történő szállítással is. Az azonban meglehetős biztonsággal állítható, hogy a reneszánsz textilművészetben gyökerező terülőmustra két, szinte az egész Kárpát-medencében legkedveltebbnek számító s rendkívül hosszú életű organikus változata, az egymásba kapcsolódó szívminták (14. kép), a közüket kitöltő levelekkel és margarétákkal, illetve az egymást keresztező ívek ágas-leveles díszekkel a habánok jellegzetes termékeinek tekinthető. Bár e mintákat népszerűségük miatt más mesterek is felhasználhatták, feltűnő, hogy a német területeken kevéssé voltak ismertek, s ez minden bizonnyal mestereik jellegzetes helyzetével magyarázható. A habánok zárt anabaptista protesM.kép. Habán kályhacsempe egymásba ^ közössége fe

i

tehetőe

n első, morkapcsolódó szívmimákkal, va0

rszági telepein fejlesztette ki kiváló Sárospatak-Vár XVII. század minőségű kézművestermékeit, elsősorban jellegzetes színvilágú fazekasáruit. Innen ismerjük az említett két csempetípus első, a XVI. század végéről származó példányait. A habánok az 1550-es évektől telepedtek le nagyobb csoportokban a királyi Magyaroszágon, elsősorban a Nádasdyak birtokain, melyek közül Csejte lett egyik fő központjuk. Talán még itt készült az a három újabban ugyan már inkább az 1640-es évekre keltezett - zöldmázas kályha, melynek csempéit a XVII. század elejétől ugyancsak Nádasdy-kézen lévő füzéri várban szinte hiánytalanul sikerült kiásni, s így nem volt akadálya a hiteles rekonstrukciónak (15. kép). Itt az egymást keresztező íves típus négyzetes csempéi viszonylag korai, tiszta formát mutatnak. Emellett különös figyelmet érdemelnek a függesztett elemekkel gazdagított párkány- és oromcsempék, valamint a kályha alul-felül megállított elszedett sarokkiképzése. Ezek mind a korszak elterjedt megoldásait mutatják, de egymáshoz való viszonyukat más esetekben csak ritkán lehetett ilyen pontosan meghatározni. Későbbi lehet a pácini kastélyból és a kisvárdai várból is előkerült típusváltozat, ahol a négyzetes és a sarokcsempén a mintát cseppformájú idomokból alakították ki. Ennek készítési helye talán már Alvinc lehetett, ahol 1621-ben telepedtek le az új keresztények. Itt, az alvinci habán telepen kereshetjük annak az 46