Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

csak néhány helyen került elő. Gyanítható, hogy néhány helyen ugyanabban a leletben mindkét csempe előfordult, azonban Méri rövid beszámolójából ez nem állapítható meg egyértelműen. Mindenesetre a kérdés határozott eldöntése nélkül azt mondhatjuk, hogy az alföldi tányérka alakú szemek megfelelői a nyugatdunántúli domborműves csempék, esetleg a sarokcsempék. A két nagytáji kályha csempeféléi között tehát nagymértékű megfeleléseket láthatunk, még az eredeztethetőség szempontjából is nagy a hasonlóság. Az alaptípusokból származtathatók a négykaréjos és a háromszög változatok is. Hasonlóság van az egyszerűbb oromzatú kályhák között is: mindkét területen a bonyolult felépítésű oromzat helyett a lapokból készített pártákat használják, sőt a bástyatetős motívum is előfordul mindkét anyagban. Úgy gondoljuk, hogy a nagyfokú egyezések nem lehetnek véletlenek, és ha a csempék között szembeötlő megfelelések vannak, akkor a kályhák külsejében is joggal tételezhetünk fel hasonlóságot. Tehát a gazdagabb alföldi kályhák pont úgy nézhettek ki, mint a külsővati leletből megismert kályhák, csak felületüket a megfelelő bögrés szemek és változataik díszítették. A kályhák alul szögletesek, felül hengeresek lehettek, alul a lábazatukban nem voltak kályhaszemek. A kályha köpenyébe a szemeket hálósán rakták bele, a bögrés kályháknál a kötésbe rakásnak nincs értelme, ezt példázza az a két bögrés kályha is, melyeket a XX. század elején a Sárközben fényképezett Bátky Zsigmond, de hasonló jellegzetességeket figyelhetünk meg néhány szlavóniai szemeskályhán is (S. kép). Ezek alapján feltételezhetjük, hogy a szemek egymástól 5-6 centiméternyire lehettek, közöttük a kályha felületének sározása látszott. Szentkirályon ezeket a sározott részeket - a szoba falaival együtt - fehér, piszkosfehér színű agyaggal mázolták be. Ebbe a fehéres színbe mélyedtek a szemek, melyeknek csak az elütő terrakotta öble látszott. A kályha alsó részében az első sort a tálka alakú szemek képezték, ezt követték az egyszerű bögrékből rakott sorok, majd legfelül a négykaréjos változatok követ5. kép. Sárközi bögrés kályha (Bátky Zsigmond felvétele, 1934.) 68