Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

csak néhány helyen került elő. Gyanítható, hogy néhány helyen ugyanabban a leletben mindkét csempe előfordult, azonban Méri rövid beszámolójából ez nem állapítható meg egyértelműen. Mindenesetre a kérdés határozott eldöntése nél­kül azt mondhatjuk, hogy az alföldi tányérka alakú szemek megfelelői a nyugat­dunántúli domborműves csempék, esetleg a sarokcsempék. A két nagytáji kály­ha csempeféléi között tehát nagymértékű megfeleléseket láthatunk, még az ere­deztethetőség szempontjából is nagy a hasonlóság. Az alaptípusokból származ­tathatók a négykaréjos és a háromszög változatok is. Hasonlóság van az egysze­rűbb oromzatú kályhák között is: mindkét területen a bonyolult felépítésű oromzat helyett a lapokból készített pártákat használják, sőt a bástyatetős motívum is előfordul mindkét anyagban. Úgy gondoljuk, hogy a nagyfokú egyezések nem lehetnek véletlenek, és ha a csempék között szembeötlő megfelelések vannak, akkor a kályhák külsejében is joggal tételezhetünk fel hasonlóságot. Tehát a gazdagabb al­földi kályhák pont úgy nézhettek ki, mint a külsővati leletből megismert kályhák, csak felületüket a megfelelő bögrés szemek és változataik díszítet­ték. A kályhák alul szögletesek, felül hengeresek lehettek, alul a lábazatuk­ban nem voltak kályhaszemek. A kályha köpenyébe a szemeket háló­sán rakták bele, a bögrés kályháknál a kötésbe rakásnak nincs értelme, ezt példázza az a két bögrés kályha is, melyeket a XX. század elején a Sár­közben fényképezett Bátky Zsig­mond, de hasonló jellegzetességeket figyelhetünk meg néhány szlavóniai szemeskályhán is (S. kép). Ezek alap­ján feltételezhetjük, hogy a szemek egymástól 5-6 centiméternyire lehettek, közöttük a kályha felületének sáro­zása látszott. Szentkirályon ezeket a sározott részeket - a szoba falaival együtt - fehér, piszkosfehér színű agyaggal mázolták be. Ebbe a fehéres színbe mé­lyedtek a szemek, melyeknek csak az elütő terrakotta öble látszott. A kályha alsó részében az első sort a tálka alakú szemek képezték, ezt követték az egy­szerű bögrékből rakott sorok, majd legfelül a négykaréjos változatok követ­5. kép. Sárközi bögrés kályha (Bátky Zsigmond felvétele, 1934.) 68

Next

/
Thumbnails
Contents