Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Sabján Tibor: Bögrés szemeskályhák az Alföldön

Az alföldi bögrés kályhák sokban különböznek a kor többi népies kályháitól, hiszen majdnem csak korongolt szemekből állnak, a szemek nem érnek szorosan össze a kályha falában, tehát a kályha felületét nem borítja teljes egészében csempe. A kályhaszemek az Alföld egészén egységesnek tekinthetők, szinte azonosnak tűnnek, mégis a kályhák összetételét tekintve mintha bizonyos nagytáji jellegzetességeket is felfedezhetnénk. A széles körben elterjedt kályhák zömében a bögre alakú alaptípusból, illetve ennek variációiból épülnek fel és nem tartalmaznak tál alakú szemeket. A gazdag kivitelű kályhák anyaga az alábbi összetételben (2. kép) fordul elő: 2. kép. Az alföldi bögrés kályhák csempefajtái: 1. bögre alakú kályhaszem, 2. bögre alakú kályhaszem háromszögletű szájnyílással, 3. bögre alakú kályhaszem négykaréjos szájnyílással, 4. négykaréjos szájú bögre, közepén koronggal, 5. tányérka alakú kályhaszem, 6. háromszög alakú oromcsempe tornyocskával és mérműves előlappal, 7. párta, bástyatető motívumokkal, 8. hagyma alakú kályhaszem, 9. domborműves sarokcsempe, 10. tál alakú kályhaszem négyzetes szájnyílással, 11. hagyma alakú kályhaszem tornyocskákkal, 12. bögrés kályhaszem mérműves előlappal (SABJAN 2001. 295. 6. kép) 60