Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Feld István. Gótikus és reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról

rospataki kályha. Hatalmas, téglalap alakú csempékből állt, melyek burjánzó díszítése szinte már barokkos jellegű. Oromcsempéje azonban még megőrizte a késő reneszánsz elemeket (16. kép). A habánok kályhásművészete természetesen nem szorítkozott az ismertetett fő típusok alkalmazására. Mint a pácini kastélyból származó márványozásos technikával készített ónmázas csempék bizonyítják - ha azok valóban a habán mesterekhez köthetők - az anabaptista fazekasok magasszintű tudása különleges formák előállítását is lehetővé tette. A reneszánsz kályhásság utolsó fejezetét jelentő munkásságuk számos kérdése azonban még tisztázásra vár. így nem tudjuk, hogy az eddig ismert kályhacsempék közül készülhetett-e valamelyik az I. Rákóczi György telepítése nyomán 1645-ben létrejött sárospataki habán telepen. Ma úgy tűnik, hogy az említett füzéri és pácini kályhák mellett a szerencsi, ónodi és kisvárdai várakból is ismert, habánnak tartott csempékből rakott fűtőalkalmatosságok még ezt megelőzően felállításra kerülhettek. A további kutatás feladata lesz annak felderítése, készítettek-e egyáltalában kályhacsempéket az 1572 óta biztosan létező sárospataki fazekascéh tagjai vagy a mezővárosba később betelepült habánok. 16. kép. Sárospataki leletek alapján készített kályharekonstrukció (GYURICZA 1992.) 48