Gerencsérek, kályhások, tűzvigyázók. Feudáliskori kályhacsempék az Alföldről és peremvidékéről (Gyulai katalógusok 11. Gyula, 2002)

Holl Imre: Középkori kályhacsempék: Egy 120 éves kutatási terület

lyen sokrétű hatásból jöhet létre egy vidéki mester első látásra újszerű, egyéni megoldása - bár mint látjuk, régi elemeket átformálva. A csempe egésze viszont kétség kívül a Zsigmond-kor kályhás gyakorlatából átvett felfogás folytatása. (Talán Doboka kúriájának említett kályháját is efféle, bár szabályosabb rajzú oromcsempékkel zárták.)

41 Bemutatott példáink csak jelzés értékűek - valójában a XV század második felében és a XVI. században sokkal gyakrabban készültek vidéken a mérműves csempék hatására újféle megoldások. Követésüket, felismerésüket nehezíti, hogy az ilyenek sérülések miatt apróra törve kerülnek elő, legtöbbször restaurálásuk is lehetetlen. Magam is csak hosszú idő múlva állapíthattam meg, hogy a budai leletek közt sokkal többféle típus volt: a rekonstruált darabokon kívül számos továbbira lehet következtetni. (így az egyes kályhák eredetileg még gazdagabb megoldásúak lehettek: rekonstrukciós rajzuk csak egyszerűsített képet adhat. De már az eddigi anyag is bizonyítja, hogy a hosszú Zsigmond-koron belül is az egyes műhelyek-mesterek felhasználták a korábbiak mintakincsét is, másolva vagy tovább fejlesztve a régebbit.) A téglalap alakú áttört mérműves csempék az alföldi Gerla kályháján is megtalálhatók.

42 Ebben az esetben azonban nem a Zsigmond-kor kályhái hatottak, hanem a század közepén készült (egyes esetekben még néhány évvel továbbra is gyártott) lovagalakos kályhák egyik csempetípusa. Bár mázatlan megoldással és kissé egyszerűsítve - az eredeti finom részleteit elhagyva a fő motívumot megőrizte. A fülkés csempén megtartották a szamárhátív fölé helyezett három gótikus ablakot, felül rózsával, alatta két nyílással. A csempe tetején hármas várpártázat mutatja, hogy ez (és társai) a kályha felső részén állt: áttört kivitele is erre mutat (VII. t. 28-29. kép). Megint jellemző, hogy a fazekasmester - ha e csempék párjait nézzük a rozettákkal körülvett álló nőalakkal, vagy párját az álló férfialakkal - a népi faragások, festések dekoratív módjával alkotta meg a díszítésüket. Úgy vélem, ezek esetében előttem ismeretlen előképet (kályhacsempét, oltárképet) használt fel, amelyen a késő középkor kedvelt szentjei: Szt. Katalin, Szt. Péter szerepeltek.

43 (Erre mutat jellemző attribútumaik - Katalin kezében rozettává alakított kerék, Péternél a kulcs - feltüntetése. A gerlai kályha nem egyedi példánya műhelyének. Azonos kályha töredékei kerültek elő Szarvas környékén is. Részben rokon megoldású kályha (kályhák?) állt a középkori Mágocs faluban.

44 Ennek is jellemző megoldása az egyes csempék tetején alkalmazott várpártázat, de feldolgozója a budai (és vidéki lásd Baracs) lovagalakos kályha hatását mutatja ki más kályhacsempén is (lovagalak, oroszlán). Magam hozzáfűzném ezekhez még a nagyon szép kidolgozású hálómintás-virágos párkánycsempét is - megint a felső pártázattál (I. típus). Erre talán ugyancsak a lovagalakos kályhák párkánycsem22