Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

Népköztársasági Országos Szabvány. Budapest 1980-1982. Közelebbről: A cirill betűk transzliterációja latin betűkre a j és h módosító elemek alkalmazásával, 2. táblázat. A MELJUKOVA 1960 alatt hivatkozott tanulmány esetében megtartottuk a magyar fordítás írásmódját. Szolnok-Zagyva-part szkíta kori település-ásatásairól lásd CSEH 1987. 4.; KOVÁCS-KRIVECZKY-CSEH 1988. 30.; CSEH 1988. 21.; CSEH 1990. 3-18.; CSEH 1991. 25.; CSEH 1997. 10.; CSEH 1999. 52-53.; CSEH 2000. 66-68. A nyíregyházi és a korábbi hódmezővásárhelyi, endrődi kutatásokra vonatkozó irodalomból: ISTVANOVITS 1997. 75-80.; PÁRDUCZ 1945. 62-80.; GENITO 1992. 337-368. 2. A Tisza-parti várostól északnyugatra megfigyelhető települési struktúra/hálózat, a fölszínen észlelhető nyomok láncolata összességében pozitív végkicsengéssel vethető egybe pl. a Körösöktől délre föltérképezett helyzettel - legtanulságosabb Szarvas és Békéscsaba környéke. Mindehhez MRT. 8. passim; MRT 10. passim. A vélhetően hasonló Dnyeszter vidéki települési struktúrára MELJUKOVA 1960. 43. 3. A szakirodalmi helyek az említés sorrendjében: CATTANI 1994. 216. Fig. 2.; ISTVANOVITS 1997. 76., 68. és 77., 69. (rekonstrukciós rajz); PAULÍK 1955. 163.; TABUL'KA V 2.; CSEH 2000. 66. 1. kép. A szóban forgó házszerkezeti forma egyébként, bár az idevágó publikációkból csak néhányat ismerünk, Nagy-Szkítiában sem tűnik nagyon tipikusnak. 4. MIROSSAYOVÁ 1994. 40. Obr. 5.; ZIRRA 1980. Pl. XLIV fölül balra és 66.; WOLLÁK 1982. 63. 2. kép és 52.; PAULÍK 1955. 162.; TABUL'KA V 1. Keltezésük sorrendben: Hallstatt D-La Tène A, korai La Tène hozzávetőleg, késő Hallstatt és középső-késő vaskor. 5. RADZIEVSKAJA-SHRAMKO 1980. 182. Ris. 1. fölül és 181.; PUZIKOVA 1978. 186. Ris. 2., III. és 185-187. (a házakra); JAKOVENKO 1968. 178. Ris. 3. 1. Említhetők még Goldri (Dnyeszter térség) négyszögletes zemlajnkái, amelyekben egyszerű tűzhely is volt (MELJUKOVA 1960. 44). 6. CSEH 1999. 52. 1-2. kép és uo. 52.; CSEH 2000. 66. 1. kép és uo. 66.; ISTVANOVITS 1997. 76.; VLADÁR 1962. 125. Obr. 1.; ZIRRA 1980. Pl. XLIV fölül balra és 66.; PUZIKOVA 1978. 186. Ris. 2. I—III. és a leírás. 7. PAULÍK 1955. 168.; TABUL'KA IX. 1-3.; VLADÁR 1962. 125. Obr. 1. 8. CATTANI 1994. 217. Fig. 3; CSEH 1999. 52. 1-2. kép és 53. 3. kép.; PAULÍK 1957. Obr. 1-2.; CSÁNYI-TÁRNOKI 2001. 15. 9. RADZIEVSKAJA-SHRAMKO 1980. 182. Ris. 1. fölül és 181.; MARCHENKO-ZHITNIKOV-JAKOVENKO 1988. 73. Ris. 5. (rekonstrukciós rajz) és uo.; PUZIKOVA 1978. 186. Ris. 2. L; GRAKOW 1980. 114. Abb. 36. alul és 115. Egy további példa Szkripki lelőhely: MELJUKOVA 1960. 44. 10. A magas fülű bögrékre és ezzel együtt a korongolás föltűnésére vonatkozó irodalomból lásd BOTTYÁN 1955. 13-22.; LENGYEL 1964. passim; DUSEK 1966. 24-26.; VASILIEV 1980. 68-69. (ez természetesen csak egy ad hoc összeállítás). 11. Békéscsaba: MRT 10. II. 27. t. 1-2.; Csomaköz-Bere: ZIRRA 1980. Pl. XLVII. 12; Endrőd: GUIDI 1994. 228. Fig. 4. 4-6.; Hódmezővásárhely: PÁRDUCZ 1945. XX. t. 2. (kelta?); Nyíregyháza: ISTVANOVITS 1997. 77., 70 és 76.; Örménykút: MRT 8. 342. 23. kép 1-5. sorában; Szolnok: CSEH 1990. 13. 7. kép 1. és 14., 8. kép 3.; Tiszaigar: CSEH-KRIVECZKY 1999. 10-11. és a képanyag. 12. CSEH 1993. 165. 14. kép 4. és 128.; PÁRDUCZ-CSALLÁNY 1944-1945. XLVIII. t. 1.; PÁRDUCZ 1945. XXII. t. 15 a-b. 13. MIROSSAYOVÁ 1994. 47. Obr. 9. 1-15. (A típusú fazék.); ZIRRA 1980. Pl. XLV 2-5. és 7-8., valamint Pl. XLVIII. 1-4.; ISTVANOVITS 1997. 76.; CSEH-KRIVECZKY 1999. 11-12. 93