Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

már két olyan telepobjektum került publikálásra, amelyeknél középfelé kerekdedszerű tüzelésnyomokat figyelhettünk meg (kör alakú és szögletes házalapozások). A nyíregyházi szkíta lelőhelyen is fölszínre jutottak ilyen építménymaradványok. Említhető Cseke/Caka, éspedig Léva/Levice térségéből, egy korai La Tène szkíta gödörház. Sarki tűzhelyszerű létesítményre (inkább kemence?) a csomaközi, bérei településen ugyancsak találunk példát. A Pontos Euxeinos-tól, azaz a Feketetengertől északra fekvő territóriumról az egyik fölmerülő lelőhely Marica, mint analógia az egyszerű tűzhelyet illetően. Innen három olyan épületalapozást közöltek, amelyekben a szóban forgó - padlóba mélyített? - régészeti jelenségek épp középtájon helyezkedtek el.

6 TÉGLALAP FORMÁTUMÚ, NYUGAT-KELETI FEKVÉSŰ, FÖLDBE-MÉLYÍTETT KISHÁZ MARADVÁNYA; XVIII. FELÜLET 1. OBJEKTUM Míg az eddigiek folyamán közreadott, leírt archeológiai objektumok mindegyike az Alcsi nagy ásatási területéhez kapcsolódott, jelen építménynyom a kisebb dimenziójú Gulyás-éri munkálatok vaskori anyagának része volt. A szabályszerű téglalap formátumúnak nevezhető, sekély (15-20 cm) kunyhóalap úgy 4,5 m

2 felülettel jellemezhető, 255x190 cm-es méretben. Hossztengelye épp nyugat-keleti irányba nézett. Belsejében markánsan rajzolódott ki egy kissé mélyebb, ugyancsak szögletes padlónívó, mintegy padkát alkotva a falak mentén. Oszlophelyeket 6. kép. Téglalap alakú, sekélyebben több ponton is meg lehetett figyelni; tetőföldbe-ásott kisház cölöphely szerű tartó elemek nyomaiként jöhetnek szóba jelenségekkel a Kr. e. V-N. századból azok, amelyek középfelé, valamint a rövidebb oldalfalakhoz kapcsolódóan kerültek napfényre (6. kép). A Kárpátok övezte területről, néhány Zagyva-parti mellett, Szered/Sered' és Cseke/Caka egy-egy házára utalok, amelyekben ilyen-olyan padkaszerű jelenséget dokumentáltak - de az előbbi kelta vonatkozású is lehet.

7 JURTA-SZERŰ, KÖR ALAKÚ ÉPÜLETALAP, KÖRBEFUTÓ PADKÁVAL, ILLETVE A BELSŐ RÉSZ LEMÉLYÍTÉSÉVEL; XII. FELÜLET 19. OBJEKTUM A telepjelenség, melynek ásatási rajzát és fényképét egyaránt bemutatjuk, a föntebbi XII. felület 25. objektummal (négyszögletes ház) karöltve ugyanahhoz az agglomerációhoz tartozott (7-8. kép). Rajzba áttett formájában kerek, ill. kissé ovális körvonalú, északkeleti oldalánál szögletesedő, meneteles kitüremkedéssel ez utóbbi, igen valószínű, a bejárattal hozható összefüggésbe. Méretére 260x210 cm-es adatot vettünk föl (4-5 m

2

). A centrális mélyedés (még -5-10 cm) 120-130 cm átmérőjűként jellemezhető. Körös-körül, a fal mentén néhány karó- vagy cölöphelyszerű lyuk is mutatkozott, szám szerint hozzávetőleg tíz. Az objektum leírásához tartozik, hogy az alj és az oldalfalak mindenütt kemény sárga agyagból voltak. Egy nem egészen a középpontban elhelyezkedő, sekélyebb oszloplyuk, ha egykor faoszlop állott benne, nyilván kúpos tetővel kombinálódhatott. 86