Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Cseh János: Szkíta földművelők-állattartók településeinek régészeti nyomai a Zagyva mentén (Településtörténeti kutatások Szolnok határában 1986–1990 között)

A kétrészes, rotációs malomszerkezet (mola manuaria, ill. versatilis a latinban, mylé/mülé, keiromylé/keiromülé a görögben) fölső, forgó korongjáról (catillus) van szó, amelyet meglehetősen nagyVdurvalikacsos, porózus, drappos vulkanikus kőzetből faragtak annak idején, majdnem másfélezer esztendővel ezelőtt (14. kép). 38 cm átmérőjű és 6-7,5 cm vastagságú, ami annyit tesz, hogy forgatás közben aszimmetrikusra kopott. Az alsó munkafelület természetesen homorú, amilyennek lennie is kell. Közepén négyszögletes (némileg szokatlan módon), 6,5-7 cm méretű perforáció helyezkedik el, a tengely csatlakoztatása és az őrlendő gabona beszórása céljából. A Zagyva-parti kőlelet igen izgalmas technikatörténeti kérdéseket vet föl - talányosnak azonban semmilyen körülmények között nem mondanánk. Különlegessége azzal magyarázható, hogy a Kr. e. VI—III. századi alföldi települések világára mindeddig csak halvány, csekélyke fénysugár esett,^ úgyhogy számos jelenség újdonság, újszerű. És ezek egyike a malomkő. A Szolnok város melletti szkíta emlékanyagból már kerültek közlésre őrléssel kapcsolatba hozható kődarabok, ám ezek eléggé jellegtelenek. A Közép-Tisza vidéken maradván mindenekelőtt a recens Törökszentmiklós környéki föltárásokat kell fölhozni, amelyek segítségével a kutatás továbbléphet. Kérdéses időrendi hovatartozású(P) malomkőrészlet a nyíregyházi településen is fölszínre jutott. Késő Hallstatt, korai La Tène kori korongdarabot a csécsi/Cecejovce lelőhelyről ugyancsak említ és közöl a szakirodalom, továbbá egy Pozsony környékiről (Bratislava-Dúbravka).

17 Mindent összefoglalva az alcsi malomkőben a Tisza vidéki szkíta koiné olyan reprezentatív régiségét láthatja az ember, amely a technikatörténeti leletszekvencia egyik kezdő darabja. Az impulzus, ösztönzés forrása, eredete, miként föltehetően a fazekaskorong esetében is, a görög kolonizáció érintette pontuszi térségben keresendő, kutatandó - szerfölött valószínűen. 14. kép. Egy különleges lelet, Kr. e. V-N. századi kétrészes, rotációs malomszerkezet fölső, forgó köve a centrális lyukkal JEGYZETEK 1. A dolgozatot Csányi Marietta olvasta át, ami mintegy lektorálásnak is tekinthető, továbbá köszönettel tartozom a számítógépes segítségért kollégámnak, Gulyás Katalinnak. Az oroszukrán szakirodalom és lelőhelynevek átírása az alábbi kiadvány alapján történt: A cirill betűk transzliterációja latin betűkre. Translation of Cyrillic characters into Latin characters. Magyar 92