Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

B. Hellebrandt Magdolna. A szkíta kultúra emlékanyaga az Alföld és a Hegyvidék találkozásánál

barbár munkát látnak benne, mások szkíta megrendelésre készült görög árunak tartják, s így a Fekete-tenger melléki görög gyarmatvárosok egyikének ötvösei készítették. Miskolc-Dudujkán 1934ben találtak egy ragadozó állat szobrocskát, mely még méretben is egyezik a Muhi példánnyal.

55 Hejőszalontán a Homok-, vagy Temetősor-dűlőben került elő 1934-ben egy tükörnyél (29. kép), mely bronzból készült, és az öt pillérre osztott nyél végében lefelé néző kosfej látható. Az egész fej elnagyolt kidolgozásában is plasztikus, jellegzetes. A klasszikus szkíta területeken találtak kosfej végű ivókürtöt

56 a Hét Testvér kurgánban például. Ismerünk aranyborítású kardmarkolatot a Csertomiik és az Öt Testvér kurgánból,

57 a kardmarkolat végén két kosfej fordul kifelé. A kelermeszi kurgánban kosfejekkel díszített arany ékszer került elő.

58 A Hajmanova Mogilában az eredeti földfelszín magasságában halotti tor maradványaira bukkantak, melyek között ló és báránycsontok voltak összetört cserepekkel. Ragadozó madárfejben végződő csont borítású harci késeket ismerünk Pencről, Szentes-Vekerzugról. Ezt az ábrázolást sztyeppéi eredetűnek tartja a kutatás. Több változatuk ismert.

59 Legutóbb Nyíregyháza-Manda-bokornál, az M3-as autópálya ásatáson tárt fel egy szép darabot Istvánovits Eszter.

60 A 446. SOcm 23. kép. Hamvasztásos sír gazdag mellékletekkel a kesznyéteni temetőből (A szerző rajza) 24. a-b kép. Villanova típusú urnák Kesznyétenből (Fotó: Kulcsár Géza) 25. kép. Kelta ízlésű urna Kesznyétenből (Fotó: Kulcsár Géza) 64