Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Horváth M. Attila: Budapest a szkíta korban

erődített törzsi központjukat (Oppidum) a Gellérthegyen építették fel, ez a hely volt az első „városias" település Budapest területén. Az Kr. u. I. század közepe táján a római hódítók megszüntették a gellérthegyi erődítményt, de a hely vallási funkciója megőrződött. Az őslakosság - falusias telepein - a Római Birodalom keretei között, egészen a II. század harmadik negyedéig tovább élt és fokozatosan romanizálódott. Az első ténylegesen Budapest területén előkerült szkíta kori leletekről Nagy Tibor számolt be.

5 1955-ben, a XV kerület Mogyoród útja 42. sz. alatti, Vegyitermék Gyár kerítésének alapozásakor a munkások egy urnasírra bukkantak. A leleteket kiszedték, így azok helyét és a sírgödör formáját már nem lehetett megállapítani. A sírból az alábbi leletek kerültek elő:

6 1. Kézzel formált, virágcserép alakú urna, me2. kép. Urna lyet a pereme alatti négy szimmetrikusan elhelye(XV. ker. Mogyoród útja 42., 2. sír) zett bütykei között, benyomott pontsorral díszítettek. 2. Kézzel formált, behúzott peremű urnaborító tál. 3. Kézzel formált, aszimmetrikus, hordó alakú csésze, melynek két bütyke enyhén lefelé ívelt. 4. Jól iszapolt agyagból, korongon készült, magas fülű csésze, fenékrésze profilált. A kissé megduzzadt szájperem fölé magasodó fül, középen széles barázdával tagolt. 5. Kézzel formált, durva anyagú, kis talpas pohár, csonka kúpos talprésze belül üreges. 3. kép. Fedő 6. Lemezes gyöngysorszerűen tagolt bronz (XV ker. Mogyoród útja 42.) karperec töredékei. 7. Lapított végű nyitott vas karperec töredékei. 8. Három db rézoxiddal átitatott emberi csonttöredék. További csontokat vagy hamvakat nem sikerült a hitelesítő ásatás nyomán felfedni. A megtalált csonttöredékeken égésnyomok alig-alig voltak kimutathatók. A csontvizsgálatok során kimutatták, hogy valószínűleg egy 18 év alatti fiatal nőt temethettek el a sírba.

7 A leletanyag elemzése során Nagy Tibor az 4. kép. Magas fülű csésze urnasír anyagát, a Kr. e. III—

II. század fordulójára (XV. ker. Mogyoród útja 42.) teszi, azzal a megkötéssel, hogy a sír valószínűleg egy nagyobb temető része, s a pontosabb behatárolás csak a teljes leletanyag ismeretében tehető meg.

8 Ennek érdekében 1959-ben és 1960-ban hitelesítő ásatásokat végzett a területen. Munkája során 40