Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Kemenczei Tibor: Az Alföld szkíta kora

Vetésen, Szandán talált kincsleletekben, a Füzesabony-öregdombi temető sírmellékletei között. Ezek többségükben a helyi műhelyek, keleti mintaképeket utánzó termékei. A közelmúltban Sarkadon bukkantak egy olyan bronzleletre, amelyben egy dél-alföldi műhely termékei, bronz zabla oldaltag, áttört szíjelosztó korongok, bronzcsésze töredékek vannak. Előkerült azonban Gyulán egy olyan zablakészlet is, amely a Kaukázus előteréből, a kubáni sztyeppékról származhat (2. kép). A Kr. e. X. században a Tisza vidékén nagy bronzöntő műhelyek működtek, amelyek remekművű fegyvereket, kardokat, sisakokat készítettek. Termékeikből áll a Hajdúböszörményben előkerült nagy bronz kincslelet. A korai vaskorban azonban megszűnt az ilyen fegyverek gyártása, s ez azt mutatja, hogy az Alföldön élt népesség harcmodora megváltozott. Új fegyvertípusok elterjedését mutatják e kor leletei, amelyeknek mintaképei a sztyeppéi övezet emlékanyagában találhatók meg. Ilyenek a bronz markolatú, vas pengéjű tőrök (pl. Mátra vidéke), vas lándzsahegyek, vas fokosok (Doboz), bronz buzogányok (Biharugra, Prügy), bronz lándzsahüvelyek (Biharugra), bronz nyílhegyek (Kunszentmiklós), amelyekhez hasonló fegyverek a sztyeppéi lovas nomádok fegyverzetének jellegzetes darabjai voltak. A lószerszámzat, fegyverzet rokonsága mellett az alföldi koravaskori bronz kisplasztika, díszítőstílus is keleti hatást tükröz. A Kr. e. első évezred elején bontakozott ki az eurázsiai lovas nomádoknak az a művészeti stílusa, amelyre a legkülönbözőbb fajta tárgyakon az állatalakok ábrázolása a jellemző. Ennek az ún. állatstílusú művészetnek a hatása ugyan csak a Kr. e. VII. században, a szkítakor kezdetén vált jelentőssé a Kárpát-medence keleti felében, de legkorábbi alkotásai már a korai vaskorban eljutottak oda. 3, kép. 1. Bronz kantárszíj elosztók Jellegzetesen állatstílusú munkák a biharugrai Biharugráról, 2. Bronzjogar Prügyről leletnek azok a bronz szíjelosztói, amelyek három köralakban megmintázott, egymáshoz kapcsolódó madárfejet ábrázolnak, s a prügyi bronzkincs lófej alakos végű bronz jogara (3. kép). A sztyeppe vidéki művészet hatása nem csak a Duna-Tisza vidéki bronzművesség, hanem az arany ötvösség munkáin is érződik. Több olyan aranykincs előkerült ezen a tájon (Budapest-Angyalföld, Besenyszög-Fokoru, Pusztaegres-Pusztahatvan), amelyek tárgyainak egy részét a ciszkaukázusi művészet jellegzetes stílusában formálták meg, díszítették. Ezek egyik jellegzetes képviselője a szerémségi Dályán előkerült aranykincs ragadozó állat alakú fibulája is. Feltehetőleg a sztyeppe vidék volt egyike azoknak a térségeknek, ahonnan a vastárgyak általános használata elterjedt a Tisza vidéken. Ugyan a koravaskort 11