Hatalmasok viadala. Az Alföld szkíta kora (Gyulai katalógusok 10. Gyula, 2001)

Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében

A vaskor első szakaszából, а Kr. е. IX. század vége, VII. század eleje közötti, a szkíta kort közvetlenül megelőző, ún. preszkíta időszakból csak nagyon kevés adattal rendelkezünk Békés megye területéről. A kutatás egyik legfontosabb megoldatlan problémája, hogy - főképpen a felszíni kutatások, terepbejárások alapján - meglehetősen nehéz elkülöníteni a korszak leleteit a korábbi, későbronzkori, illetve későbbi, szkíta típusú leletanyagtól. A megye többnyire csak feltételesen preszkítának meghatározott településein egyáltalán nem folytak eddig ásatások, és temetkezéseket is csak kis számban ismerünk a térségből: Dobozról egy sír került elő,

1 míg Szarvas-Egyházföldön

2 három, valószínűleg korszakbeli csontvázas temetkezést tártak fel (1. kép). A gyomai Rigó-halomban az 1900- 1. kép. Csésze a Doboz-marói erdőben talált as évek elején talált aranyleletek sírmel- preszkíta korú sírból lékletek lehettek.

3 Az Alföld területéről napvilágot látott, a periódusra jellemző, elrejtett kincsleletek közül kettőt is említhetünk Békésből. A biharugrai és sarkadi leletek tárgyai között bronzból készült lószerszámokat, fegyvereket és edényeket találunk.

4 Gyula határából két, keleti mintára készült egybeöntött zabla, míg ugyancsak Sarkadról előázsiai-kaukázusi analógiákkal bíró bronz emberszobor, valamint egy északnyugat-balkáni típusú övszorító korong ismert az időszakból.

5 Az erdős-sztyeppei szkíta tárgytípusok legkorábbi alföldi megjelenését az újabb kutatások a Kr. e. VII. századra teszik.

6 A legkorábbi biztosan szkíta kori, Békés megyei lelet felbukkanásáról szóló tudósítás 1875-re datálódik. Ekkor négy, a gyulai múzeumban mai napig fellelhető edényt találtak földmunkák során Békéscsabán, a Ligeti temetőben. Az egykorú híradások szerint még 1867-ben, ugyancsak Békéscsaba belterületén, pinceásás közben kerültek napvilágra zsugorított csontvázas temetkezések, míg 1881-ben a gyomai körgát építésekor bukkantak urnás sírokra. Ugyan ezen helyszínekről egyetlen tárgy sem jutott el a múzeumokba, de a rítusok alapján elképzelhető, hogy a temetkezések esetleg a szkíta korban kerültek földbe. Ellenben biztosan szkíta kori temetőt dúltak fel a XIX. század második felében a Körös szabályozása alkalmával Gyoma-Torzsás-zugban. Feltehetően Békéscsabáról származik az a két, 1893-ban a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába jutott halformájú aranylemez, amelyeket minden bizonnyal a szkíta-trák művészeti körrel hozhatunk kapcsolatba, és a Kr. e. V-IY századra keltezhetünk.

7 Az 1900-as évek első évtizedeiből is csak szórványos adataink vannak egy kondorosi és egy eleki sírról, Kevermes és Békés környéki leletekről. 1927-ben került sor az első szkíta kori temetőrészietet eredményező, hiteles ásatásra. Móra Ferenc végzett ekkor Medgyesegyháza határának különböző pontjain feltárásokat, és Uhrin András egykori tanyájánál hat zsugorított, egy nyújtott 117