Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kereskényiné Cseh Edit: Adatok a Békés megyei zsidó hitközségek történetéhez

2. kép. A békéscsabai neológ zsinagóga az 1930-as években (Kat. 254.) állami rendeletek szabályozták. A neológ hitközségeket az 1869. június 14-én kelt rendelettel (kongresszusi szabályzat), az ortodoxokét a 26 915/1871. évi rendelettel, a staus quo szervezeteit jóval később a 35 847 - IL/1928, rendelettel.

25 Az 1869. évi kongresszuson a hitközségek területi szerveződéséről is döntöttek. Az országot 26 kerületre osztották. A Békés megyei kongresszusi küldöttségek a Bihar megyeiekkel és a debrecenivel alkottak egy kerületet, amelynek központjául Nagyváradot jelölték ki.

26 Trianon után módosult a területi beosztás. A vidéki hitközségek tizenhárom kerületet alkottak. Békés megye kongresszusi hitközségei a Csongrád, Csanád és Bács-Bodrog megyeiekkel együtt a szegedi központhoz tartoztak. A zsidó vallás egyenjogúságát az 1895. évi XLII. te. mondta ki, amelyet „recepciós törvénynek" is neveztek. Ez a törvény tovább siettette beilleszkedésüket és az asszimilációs folyamatnak nagy lendületet adott.

27 A Trianon előtti és utáni helyzetet az alábbi táblázat mutatja be.

28 NÉV HITKÖZSÉG RABBI RABBIHELYETTES ANYA FIÓK VALLÁSTANÍTÓ 1900 1925 1900 1925 1900 1925 1900 1925 Neológ 180 94 324 169 101 72 303 104 Ortodox 307 130 1276 322 242 103 907 211 Stat. Quo 69 30 163 22 43 12 110 29 Összesen 556 254 1763 513 386 187 1320 344 1949-ben több mint 250 hitközséget tartottak számon Magyarországon, de az 1950-es évektől, főként a vidékiek többsége, tagjainak „elfogyása" miatt megszűnt.

29 Az 1191/1888. évi rendelet értelmében izraelita hitközség csak akkor alakulhatott, ha alapszabályát a vallás- és kultuszminiszter jóváhagyta.

30 Minden zsidó személy valamelyik hitközséghez tartozott és hitközségi adót is fizetett. Békés megyében a XVIII-XIX. század fordulóján megalakult legelső gyulavári hitközség

31 után a következő talán az orosházi volt, amely az eddigi adatok alapján 1828 körül jött létre.

32 A nagyváradi egyházi Schematismus Csabán 1829től, Szentandráson 1832-től jelölt zsidó templomot, tehát minden bizonnyal a fenti helyeken működött hitközség is.

33 A csabai megalakulásának idejét még inkább megerősíti az a tény, hogy már 1830-ban volt Szentegyletük és bírójuk. A 84