Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Nagyné Martyin Emília: Adatok a magyarországi román ortodox egyház történetéhez

A török kiűzése utáni Magyarország népességének etnikai összetétele megváltozott. Az Alföld új népi összetétele a XVIII. század második felében, az évtizedeken át tartó belső népmozgás és a nagymértékű idegen beáramlás következtében alakult ki. A törököktől visszafoglalt területek újranépesítésében a más vidékekről érkező református és katolikus magyar, evangélikus szlovák, ortodox román és ruszin népességnek volt nagy szerepe.

1 Az Alföldre való lehúzódás főként gazdasági okokkal magyarázható, ugyanis a jövevények termékeny földeket, az életfeltételek javítását, különféle mentességeket, enyhe bánásmódot remélhettek új lakóhelyükön. Az országon belüli nagy migrációban a románok is részt vettek, egyre nyugatabbra húzódva, tervezett 1. betelepítés vagy spontán vándorlás révén kerültek azokra a vidékekre, ahol napjainkig is élnek (1. kép). A történelmi-gazdasági tényezők következtében az Alföldre vándorolt, főként mezőgazdaságból élő román népesség, betelepedése után néhány éven belül megszervezte egyházközségeit, felépítette szerény templomait. A görögkeleti románok a szerbekkel szerveződtek közös egyházba, de a főpapok a szerbek soraiból kerültek ki. Az Arad, Békés, Bihar és Csanád vármegyében élő román ortodox lakosság a karlócai szerb metropolita joghatósága alá tartozó, 1705-ben létesült aradi egyházmegye fennhatósága alá tartozott. Az 1790-es években az egyházmegye igazgatása kettévált, megalakult püspökségi hatáskörrel az aradi és nagyváradi konzisztórium. Ez utóbbi joghatósága alá kerültek a bihari román ortodox egyházközségek: Darvas, Zsáka, Mezőpeterd, Vekerd, Körösszegapáti, Körösszakái. A görögkeleti románok komoly küzdelmet folytattak a román ortodox egyház függetlenítéséért. Az aradi és bánsági ortodoxok által szorgalmazott, a szerb egyházi hierarchiától való függetlenedésre irányuló mozgalom sikere 1829-ben következett be, amikor Nestor loanovici személyében román püspököt avattak. A román görögkeleti egyház 1864-ben vált külön a karlócai szerb patriarchátustól, és lett független érsekség, amely 1868-ban szabályozta működését. „A magyarországi és erdélyi Görög Keleti Román Egyház szervezési szabályzata" című egyházalkotmányt a király 1869-ben hagyta jóvá.

2 Az 1894-95. évi egyházpolitikai törvények

3 nem voltak kedvezőek a román nemzetiség számára. A kötelezően bevezetett polgári házasság és anyakönyvvezetés anyagi bevételektől fosztotta meg az egyházat. Sor került az anyakönyvek időszámítási szabályozására, ezért az ortodox anyakönyvekben alkalmazott Julianus-naptár szerinti időpont mellett fel kellett tüntetni a Gergelyéé/?. Görögkeleti egyházközségek a Körösök vidékén (PETRUSÁN-MARTYIN- KOZMA 20.) 69