Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)
Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén
szárazságnak jobban ellenálló, jól bokrosodó, bő termésű búzát igyekezett előállítani. Neve országos hírű lett. Vagyonát egy Békéscsabán létesítendő egyetem alapítására ajánlotta fel. Kell Lajos (1874-1952) 1898-tól a békéscsabai Evangélikus Gimnázium tanára, 1916-tól pedig 19 évig igazgatója volt. Létrehozta az iskola könyvtárát. Megalapította az Önképzőkört. Neves tanárokat alkalmazott az iskolában. Megszervezte a magas színvonalú oktatás feltételeit. Tevékenyen vett részt a város kulturális életében. A Békéscsabai Múzeum Egyesület titkára, az Auróra Kör alelnöke volt. Stark Adolf (1834-1910) kiváló szőlőnemesítő volt. Szőlőiskolájában mintegy 300 fajtával kísérletezett. О nemesítette a világhírűvé vált Csabagyöngyét. Vagyonával hathatósan támogatta az evangélikus egyház szociális munkáját. Házában Aggok Háza működött. Szeberényi Gusztáv Adolf (1816-1890) teológiai tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd Jénában folytatta. 1835-ben választották meg békéscsabai lelkésznek, 1867-ben esperesnek. 1872-ben a Bányai Egyházkerület szuperintendesévé (püspökévé) választották. így lett Békéscsaba püspöki székhely. Eredményesen munkálkodott az egyház lelki és anyagi megerősödéséért. A nádfedeles paplakok helyén új, korszerű tágas parókiák épültek. Erzsébethelyen templom is épült. Kétszáznál több canonica visitatiót végzett a Breznóbányától Orsováig terjedő egyházkerületben. Agendát szerkesztett. A bécsi egyetem tiszteletbeli doktori címet adományozott neki. 1879-ben Csaba országgyűlési képviselője, 1890-ben pedig a főrendi ház tagja lett. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1941) az előbbi fia, Pozsonyban, majd Berlinben végezte teológiai tanulmányait. Előbb Tót-Aradácon, utóbb Békéscsabán volt lelkész, majd esperes. Sokat utazott. Bejárta Európa legtöbb országát. Több nyelven beszélt. Teológiai, egyháztörténeti műveket írt. Agrárszociális kérdésekkel is foglalkozott. A bécsi egyetem díszdoktorrá avatta. Sztraka Ernő (1830-1906) a bécsi Politechnikumban szerezte mérnöki oklevelét 1855-ben. Részt vett a Körösök szabályozási munkáiban. 1861-1892 között volt Békéscsaba mérnöke. Számos középületet (Városháza, Fiume Szálloda, Jaminai evangélikus templom stb.) tervezett, épített. Elkészítette Békéscsaba első városrendezési tervét. Id. Tessedik Sámuel (1710-1749) teológiai tanulmányait Pozsonyban és Jénában végezte. Csupán öt évig volt csabai lelkész, de ezen rövid időben a sokféle helyről érkező híveket homogén gyülekezetté formálta. Egy régi feljegyzés szerint: „Az sokféle fejeket egy kalap alá szórttá." Kérlelhetetlen szigorral leszoktatta híveit a babonáról. Fáradhatatlanul pásztorolta és tanította híveit. Neki is köszönhető, hogy egyedül az evangélikus településeken nem volt boszorkányper Békés megye területén a XVIII. században. О építette 1745-ben a Kistemplomot, amelyben hamvai nyugszanak. Vidovszky Kálmán (1888-1932) Gyomán született többgyermekes jegyzőcsaládból. Szarvason, Békéscsabán és Pozsonyban tanult. A békéscsabai Evangélikus Főgimnázium vallástanára. A magyar cserkészmozgalom kiemelkedő egyénisége. Az iskolában megszervezte a cserkészcsapatot. 1927-ben a budapesti Luther Otthon igazgatója lett. A Magyar Cserkészszövetség elnöke, a Magyar Cserkész с lap szerkesztője volt. A békéscsabaiak a gyülekezet megalakulásától kezdve sok gondot fordítottak iskolák alapítására és fenntartására, valamint a szeretetszolgálatra. A hívek számának növekedésével párhuzamosan nőtt az iskolák száma is. Az iskolák államosításakor közel 30 népiskolája és egy főgimnáziuma volt a békéscsabai egyházközségnek. 31
