Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Táborszky László: Evangélikusok a Körösök vidékén

A letelepedéssel egy időben templomokat és iskolákat építettek. A templomok kezdetben nagyon egyszerű épületek voltak. Később azonban a különböző vallású hívek, egyházközösségek sorra építették, - főleg a Türelmi Rendelet után - a szilárd anyagú, szép, nagy templomokat, köztük az ország legnagyobb evangélikus templomát, a békéscsabai Nagytemplomot (1. kép). A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK VALLÁSI MEGOSZLÁSA A MÚLT SZÁZADBAN ÍGY ALAKULT: r. kat. g. kat g. kel. ev. ref. unit. egyéb izr. 1827: 20.058 31 5810 49.000 44.635 - - 172 1890: 58.867 513 7477 92.327 91.399 216 450 7189 A fenti adatokból kitűnik, hogy Békés megyében a XIX. században az evangélikusok voltak a legtöbben. A jelenben nem állnak rendelkezésünkre olyan hivatalos adatok, amelyekből megtudhatnánk a megye lakosainak vallási, egyházi hovatartozását. Az azonban bizonyos, hogy az ország más vidékeihez képest ma is sok evangélikus él a megyében. Ebből következik, hogy itt két egyházmegye van, a Kelet-Békési és a Nyugat-Békési. Az előbbi lényegében véve a régi Arad-Békési Egyházmegyéből alakult, a Nyugat-Békésivel egy időben. A Csongrád-Szolnoki Egyházmegye megszűnése után, annak több gyülekezetét a Nyugat-Békési Egyházmegyéhez csatolta az illetékes egyházi testület. Most először a Békés megyében élő gyülekezetekről szólunk részletesebben, s azután következnek az ezen kívüliek. A Kelet-Békési Egyházmegye gyülekezeteiből csak háromnak az eredete nyúlik vissza a XVIII. századra (Békéscsaba, Mezőberény I., és Mezőberény II.) Csorvás, Kondoros, Medgyesegyháza, Gyoma, és Pusztaottlaka a XIX. század első, illetve második felében, a többi a XX. század első felében alakult. A Békés megyében élő evangélikusok ősei zömmel szlovák, kisebb részben magyar és német anyanyelvű telepesek voltak. Mindhárom nemzetiség a mai napig megőrzött valamit ősei hagyományaiból, szokásaiból. Az evangélikus gyülekezeteknek sohasem voltak patrónusai, kegyurai, akik jelentős vagyonúkkal és pénzbeli juttatásokkal támogatták volna őket. A templomok építésének, és azok felszerelésének, fenntartásának költségeit a hívek fedezték önkéntes adományaikból és a presbitériumok által megszabott egyházi adókból, egyházfenntartási járulékokból. Következésképp az evangélikus templomok liturgikus tárgyai, kegyszerei között kevés a nagy értékű, nemesfémből és textíliából készült. A szerény anyagi helyzeten kívül a protestantizmusra jellemző puritanizmus is meghatározó volt e tekintetben. A viszonylagos szegénység és a kétségtelenül meglévő szerénység ellenére néhány gyülekezetnek kitűnő építész 1. kép. A békéscsabai evangélikus Kis- és Nagytemplom (Táborszky-gy.) 28