Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez

AZ ÚJRATELEPÜLÉSTŐL NAPJAINKIG A török alóli fölszabadulás után a katolikus szervezett egyházi élet lassan alakult ki Békés megyében. A hosszan elhúzódó csatározások, valamint az osztrák származású gyulai udvarbíró, Lindner Keresztély Ferdinánd ellenséges magatartása a magyarokkal szemben, a Rákóczi-szabadságharc kitörése nem tette alkalmassá a területet a biztonságos letelepülésre. 1715-ben gróf Csáki Imre visszaállította a gyulai plébániát, bár ekkor még csak 20-30 katolikus család telepedett meg Gyulán (6. kép). A következő évben Kováts Pált nevezte ki plébánosnak. Ezzel a püspök Gyulához csatolta, egyházi szempontból, egész Békés megyét. Kováts Pál lett a Békési Esperesi Kerület esperese is. Fokozatosan települ- t nek vissza a katolikusok Békés megyébe, és jönnek létre az önálló plébániák: Békéscsaba (1750), Békés | (1783), Újkígyós (1816), Sarkad (1829), Mezőberény (1878), Szeghalom (1892), Doboz (1902), Bucsa (1903), Füzesgyarmat (1919), Vésztő (1933), Békéscsaba-Erzsébethely (1938), Kétsoporony (1942), Gyulavári és Sarkadkeresztúr (1943), Szabadkígyós (1948), Bélmegyer (1949). A plébániák létrejöttével egy időben, vagy több helyen azt megelőzően létrejöttek a katolikus iskolák. Először az iskolákban mutatta be a lelkész a szentmisét, aki az anyaegyházból kijárt. Ezt követően létrejött a plébánia, és fölépítették az Önálló templomot. Esperesi kerületünk területén szinte mindenütt a kegyúr, vagy kegyurak vállalták magukra a templom fölépítését és fönntartását. így a Békés megye jelentős területét birtokló Harruckern család, később az örökükbe lépő Wenckheim család voltak a kegyurai a gyulai, 6- kép. A gyulai római katolikus csabai, kígyósi, dobozi plébániáknak (7. kép), az nagytemplom az 1960-as évekAlmássy család a sarkadi plébániának. Ezeken a ben (

EFM- TD- 70.59.1.) plébániákon a lelkész kinevezéséhez a püspök először megkérdezte a kegyurat, hogy kit szeretne plébánosnak az általa fönntartott plébániára. Több jelölt közül választotta végül ki a püspök az új plébános személyét. A II. világháborút követően a kegyuraság intézménye a kommunista diktatúra fokozatos létrejöttével mindenütt megszűnt. A plébániák csak a maguk erejére támaszkodhattak. 1948-ban államosították az összes egyházi iskolát, és a hitoktatást is fakultatívvá tették. 1950-ben elhurcolták az összes szerzetest. Az egyházakat a templom falain belülre szorították vissza. Az egyház irányítását szigorúan ellenőrizte az Állami Egyházügyi Hivatal, az ÁEH. Az iskolákban a hitoktatás megszűnt. A templomban és a plébánián lehetett csak gyermekekkel foglalkozni. A török előtti időben közel 40 plébánia állott fönn a jelenlegi Gyulai Esperesi Kerület területén. Újjáalakulni csak 18-nak sikerült. A XX. század második felében a föllépő paphiány következtében a kisebb, általában 1000 katolikus hívőlétszám alat19