Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez

A KEZDETEKTŐL AZ ÚJRATELEPÜLÉSIG A Szeghalmi Főesperesi Kerületből BUCSA - 1552-ben van említve, mikor papja, 2 forintot fizetett a tridenti zsinatra indulók részére.

3 BÉLMEGYER - 1373-ban egyháza már megvolt, mert kegyuraságán már osztoztak. 1552-ben papja 3 forintot volt köteles fizetni a zsinatra indulók számára.

4 FÜZESGYARMAT - János nevű papja a pápai tizedszedőknek 1332-1333-ig 12 garast fizetett, az ezt követő négy évben már csak ötöt.

5 1552-ben urasági kápolnája Szent János tiszteletére van szentelve,

6 egyhajós félkörív záródású szentéllyel. 1782-ben bontották szét. 1552-ben papja 2 forintot fizetett a zsinatra indulók javára.

7 MÁGOR - A csolti monostor megszűnése után a plébános végezte a lelkészi teendőket. Plébánosa 1552-ben három forintot fizetett a pápai tizedszedőknek.

8 SZEGHALOM - A százdi apátság alapítólevelében 1067-ben fordul elő a neve, amikor az apátság birtokaként szerepel.

9 1222-ben Benjamin (Beliamin) a plébánosa. Esperesét, Tamás váradi kanonokot 1319-ben említik először. A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben Gergely, 1333-35-ben Bálint, 1336-37-ig Gergely plébános 3-7 garast fizet. Ez idő tájt Jakab nevű esperesét említik.

10 1492 előtt a váradi káptalan megkapta a falu mintegy negyed részét. 1552-ban az ismeretlen nevű plébános 5 forintot ad a tridenti zsinatra utazók részére. 11 A Békési Főesperesi Kerületből BÉKÉS - Békés első esperese, István 1229-ben, maga az esperesség pedig 1236ban tűnik fel először forrásainkban (3. kép). 1284-ben Othmár, 1310-ben Jakab, 1328-ban Márton a főesperes. A pápai tizedjegyzékben a vidék leggazdagabb plébániája, mert papjai, Péter 1332-1335, István 1336-ban, ismét Péter 1337-ben 15 garast, ugyanakkor Miklós nevű főesperese 1334-ben egy fertót, 1336-ban pedig 37 garas fizet. 1393-ban Jánosnak hívják a plébánost. 1524-ban tűnik föl Buda Ferber János békési lelkészként, mikor Brandenburgi György kegyura előtt esküt tesz, hogy a nevezett egyházban az istentiszteleteket és a szükséges szertartásokat a régi bevett szokás szerint végzi. Volt egy kápolna is a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelve, melynek fönntartására Békés városának egyik utcája volt rendelve, a Hosszúaszó. Ez 1564-ben 17 kapuval bírt. Ezen felül hozzá tartozott még Murony falu nagyobbik része is.

12 1523-ban Brandenburgi György és Scardonai Sadobrych Péter az igazgatója, 1561-ban Kamonczy Gergely. 1526-ban 2 forint hadiadót fizetett mindkét kápolna igazgatója.

13 A másik kápolna védőszentjét nem ismerjük, de az igazgatója 1526-ban Benedek volt. 1552-ben egyik pap még megfizeti a zsinatra indulók részére a 3 forintot, de a másik már adós maradt. CSABA - A pápai tizedjegyzék szerint Pál 1332-ben 6, Miklós plébános 1337ben 4 garast fizettek.

14 1552-ben a csabai lelkésznek három forintot kellett volna fizetnie a zsinatra indulók javára, de adós maradt. DOBOZ - 1075-ben I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak 3 háznép szolgát adott, azzal a kikötéssel, hogy a monostor disznait a király sertéseivel együtt le11