Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Gyarmati Gabriella–Havassy Péter–Kereskényiné Cseh Edit–Kiss Anikó–Liska András–Nagyné Martyin Emília–Németh Csaba: Katalógus

45. Miseruha (dalmatica) 1750 Aranyszállal átszőtt, arany színű selyemalap, sok helyen erősen kopott és javított. Ezüst szállal szőtt szalag keretezi és osztja hét mezőre. A ruha elejét lapos és magas öltésű, sok ezüst skófiumszálat tartalmazó virágmotívum díszíti. A virágzó fa és egyéb növényi elemek nem szimmetrikusan helyezkednek el. A ruha alakja két összefordított T betűre emlékeztet. Nyakánál kis bevágás van, majd a vállán két rövid ujjban folytatódik. Az összekapcsoláshoz ezüst szálból készített makkgombok és aranyos fülek vannak a ruha két oldalán, és az ujjakon. Hátán sok gépi bevarrás van, az aranyszálas selyem javítására. Ott is hét mező van, benne ugyanolyan ezüst skófiumszállal és kellemes összeállítású pasztellszínekkel hímzett növényi ornamentika. Alján a Harruckern és Diriing címer arany szálból és spirálisokból összeállítva, belül a kilenc körös bárói koronával, alul belehímzett évszám: MDCCL. Belseje piros selyem, rajta cédula: Gyula. 103x136 cm Gyulai R. K. P (B. m.) 46. Miseruha (dalmatica) 1750 Aranyszállal átszőtt, arany színű selyem alapon lapos és magas öltésű tűfestés. Ezüst szálas szegőszalag szegélyezi, elejét három hosszanti részre osztja. Középen és két szélső sávjában színes virágkompozíció alulról felépítve mellmagasságig. A kompozíció szimmetrikus, belül 7 lila virág zárja. Az aranyszálas selyemanyag mell táján kopott, két helyen foltozott. Vállrészei hasonló virággal díszítettek. Hátán az alap selyemanyag épebb. Itt is megtaláljuk a hosszanti hármas tagolást. A virágkompozíciók barokkos gazdagságúak. A miseruha alján az összehajló Harruckern és Diriing címer aranyszállal és flitterekkel díszítve, magas öltésekkel, felül kilenc körrel bárói korona, alul belehímezve az évszám: MDCCL Hátsó bélése sötétpiros selyem, ráöltött jelzés: Gyula 25362. 106x72 cm Gyulai R. K. Plébánia (B. m.) 47. Miseruha (casula) XVIII. sz. közepe Fehér selyem alapon lapos öltésű tűfestés. Aranyszálas szegőszalag körülveszi és hosszában három részre osztja. Bal oldalán az eleje erősen kopott, három részből van összevarrva. Barokk növényi és virágdísszel színesen gazdag, különösen a középső részben sok az arany, ezüst szállal hímzés. Vállrésze azonos hímzésű. Alján aranyszállal magasan hímezve a Harruckern Ferenc (1696-1775) és Diriing Antónia címere, a két címerpajzsot bárói korona fogja össze. Háta ugyancsak három hosszanti részre oszlik az arany szegőszalaggal hímezve ugyanolyan színesen és gazdagon varrt tűfestés. A háta alján és a két kegyúri címer kiemelkedő aranyszálas öltésekkel hímezve. Hátsó bélése piros selyem. Helyenként restaurált. 108x62 cm Gyulai R. K. Plébánia (B. m.) 48. Miseruha (casula) 1750 Sárga selyemripsz, ezüst, szakaszosan beoltott, lapos hímzésű és színes selyem tűfestéses, margaréta, csillagvirág és rózsa mintával, ezüst szalagon. Ezüst paszománttal szegve és három függőleges sávra osztva. Vászonbélése halvány rózsaszínű. A középső sáv elején Harruckern és Diriing címer 1750-es évszámmal. M.: 107x67 cm, stóla h.: 214 cm, sz.: 7cm, kehelytakaró: 22x22 cm Eleki R. K. kápolna (B. m.) SZÉK. Ltsz.: 13. sz. Irod.:ZOMBORI40. 49. Miseruha (casula) XIX. sz. II. fele 112