Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén (Gyulai katalógusok 8. Gyula, 2000)

Kovács József: Adatok a Gyulai Római Katolikus Esperesi Kerület történetéhez

ELOSZO rí A Gyulai Esperesi kerülethez tartozó plébániák néhány kivételtől eltekintve, kezdettől fogva a váradi püspökség területéhez tartoztak. A püspökség területe hat főesperességre volt fölosztva. A főesperességek pedig több alesperességre. Kerületünk jelenlegi területe az egyházmegye középkori öt főesperességének, a Bihari, a Szeghalmi, a Békési, a Homorogi és a Köleséri találkozásánál helyezkedik el, továbbá hozzá csatlakozott még dél felől a Pankotai Főesperesség területéből - mely az egri egyházmegyéhez tartozott Gyula vára és a városnak a Fehér-Körös menti bal parti része, valamint Kígyós község, a XV. században (1. kép). A tatárjárásig a falvak nagy sűrűségben álltak egymás mellett. Egy falu kb. 20-30 családból állott. Szent István rendelete alapján minden 10 falunak építeni kellett egy templomot, melyeket kezdetben fából emelték. A későbbiekben minden faluban elkészültek a kőből vagy téglából épített egyszerű templomok. A templomok keletelve voltak. A szentélyük keletre nézett, abba az irányba, ahol az illető templom védőszentjének ünnepén a nap felkelt. Az Árpád-korból több féle templom forma alapjai kerültek elő. Jellemző rájuk a román kori építészeti stílus. Zömök falak, keskeny ablakok, többnyire torony nélküliek. Voltak kerek templol Korai erdflhatAr Stláv hel kei VI Ákos-nem Barsa-nem Mar6t-nem To!d-nem Turul-nem Törzsi helynév V Bihari várbirtok E Boirmdocst várbirtok D Dobokai várbirtok, jj Siolnoki várbirtok / Zarindi várbírtok ттфт XIII. századi megyehatár , Esperességek határa :.7.t= Hadi út kép. A Bihar megye területén lévő esperességek az Árpád-korban (GYÖRFFYI. 525.) mok, ún. rotundák is, melyben a szentély kis bemélyedést kapott keleti irányban. Voltak egyenes, félköríves és patkóíves szentély-záródású templomok. A falusi templomok hossz mérete általában a hajóban 10 méter volt, a szentélyben három, négy méter. Oltárként négyszög alakú kő szolgált. A keleti és déli oldalon ablakok világították meg. Az északi oldalon általában nem voltak ablakok. A tetőzetet faoszlopok tartották. Bútor nem volt bennük. A templom bekerített kertje egyben temetőül szolgált. Az elhunytakat csak ebben a 9