A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

12. A gepida telepanyagok besimított díszítésű finomkerámiáját illetően a két nagy erdélyi lelőhely (Malomfalva és Baráthely) leleteire utalunk: HOREDT 1979. 137., Abb. 67. 1-24 (típustábla); BÂRZU 1994-1995. 283., Fig 9. 7 stb., 284. Fig. 10.11-14 stb., továbbá 288. Fig. 14. 1-11, 13-14, 16-17. Az utóbbi pompás, csaknem egésztáblás összeállítása az ilyenféle edénydekorációnak. 13. A Közép-Tisza vidéki V-VI. századi tálakat érintő irodalom: CSEH 1994B. 4-5.; CSEH 1996D. 68-71, továbbá a 174-183 alatti lelettárgy a 61-63. képen.; CSEH 1998A. 32. A malomfalvi településen: HOREDT 1979. 130-131., 126. Abb. 61. 16-23., Baráthelyen: BÂRZU 1994-1995. 282. Fig. 8. passim.; Egy tál Biharról: DUMITRASCU 1994. 404. Pl. XCIV. 7. Mindehhez hozzá kell tegyük, hogy az 1990-1995 közötti Kengyel melletti telepásatásaim emlékanyagában is előfordulnak táltöredékek, közelebbi információkat azonban, jelen pillanatban, nem tudok nyújtani. Eme leletek valószínűleg alkalmat adnak majd a formának (a Meroving-koron belül) egy korábbi és egy későbbi csoportja elkülönítésére. 14. A megyénk területén napvilágra jutott/jutó korongolt konyhai kerámiáról Id.: CSEH 1991 A. 187-190.; CSEH 1997B. 188-189.; CSEH 1997C. 140-141.; CSEH 1998A. 23-31. A gepida kézzel formált agyagkészítmények irodalmából: CSEH 1997B. 189-190., legújabban CSEH 1998A. 34-37. Ezenkívül még HOREDT 1979.141-144. 15. Az V-VI. századi gepida háztartások hombárjairól (illetve azok töredékeiről) az első alapvető, fundamentális összefoglaló jellemzés - noha csak a malomfalvi leleteket érintően HOREDT 1979. 132., 134., 133. Abb. 65. 6, 9-14. Számomra is ez volt a mérvadó, a szakirodalmi vezérfonal minden olyan esetben, amikor ezzel a kerámiatípussal foglalkoztam: CSEH 1996B. 16-17. (egy hevenyészett elterjedési térképpel); CSEH 1996D. 77-78. 6. jegyzetpont. Kéziratban CSEH 1998A. 22., 32-34., a táblákat tekintve természetesen passim. Visszakanyarodván az erdélyi térséghez, a csak a malomfalvival mérhető baráthelyi gepida falu hombárjaira Id.: BÂRZU 1994-1995. 249-250., 285. Fig. И. 1-8,10-11. 16. Mottónk, ellentétben a többi idézet zömével, melyek a pogány világot tükrözik, keresztény tartalmú, és Tours-i Gergely révén, a VI. századi frank Galliából származik. Gregorius Turonensis: Liber Vitae Patrum VII, 5. (WEIDEMANN 1982. 365.) 17. A germán és a gót szavakhoz, a Bibliából vett citátumokhoz DIEFENBACH 1851. 67., 338.; STREITBERG 1908. 59., 65., 135.; STREITBERG 1910. 12., 106.; HOLTHAUSEN 1934. 8., 77.; FEIST 1939. 57., 385.; FALK-TORP1979. 7-8.; LEHMANN 1986. 42., 274. 18. A viking kor világát visszaadó Verses Edda ezen újabb, igen jól idevágó, becses részlete (Grottasöngr, azaz Grotti-dal 3-4.) jelen magyar tolmácsolását Id.: SZÁSZ 1938. 121. 19. Egy VI. századi gepida malomszerkezet forgó és stabil részének kisebb és nagyobb, összeillő töredékeit ismerjük Malomfalva egyik gödörépítményéből: HOREDT 1979.102., Abb. 45. 8, a telep ilyenféle leleteiről 150-151. A Közép-Tisza mentére először: CSEH 1987A. 10-14., 24. 5. kép 1-7. Egy kengyeli régiség kapcsán, lingvisztikai adalékkal: CSEH 1994C. 7-8. A tiszaszőlősi települések malomkő-leleteinek kéziratos publikációja: CSEH 1998A. 40-41., 155., utóbbi helyen egy-két további szakirodalmi hivatkozással. Dolgozatunkban természetesen mindenről nem eshetett szó, így pl. a házak egy részéről, bizonyos kerámiadarabokról, az orsógombokról, a fenőkövekről, végül a paticsról és az állatcsontról.