A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

EGY GÖDÖR MINT TÁROLÓ- VAGY MUNKAHELY A TELEPÜLÉS KÖZÉPSŐ RÉSZÉRŐL (XVI. FELÜLET 13. OBJEKTUM) A telepobjektum a lelőhelyen átlagos-szokásos, feketésebb kevert földes betöltődéssel rajzolódott ki a sárgás agyag altalajban, a humusz eltávolítása után. A hosszabbik tengely irányát tekintve északnyugat-délkeleti helyzetű régészeti jelenség szabálytalan „ovális-szögletes" formájú volt (7. kép a-b, ld. még a 2. képet). Méretét egy 320 cm-es és egy 280-285 cm-es adattal lehet jellemezni. Északnyugati fele, mely függőleges-rézsűs oldalfallal került kibontásra, 60 cm mélységű, vízszintes aljú volt. Délkeleti része keresztmetszetben teknős kontúrt mutatott (azaz menetelesebb formát adott). Itt a mélységre 120-130 cm-es adatot tudtunk rögzíteni (7-a kép). A rekons7. kép. Szolnok-Zagyvapart. XVI. felület 13. objektum trukciós rajz (7-b kép) valójában egy analóg Tiszafüred-Morotva-parti verem - 1984. évi II. felület, „A" gödör - alapján készült régebben, de a Zagyva-parti objektum esetében is szóba jöhet, mint elképzelhető megoldás. Tisza menti archeológiai kutatásaim folyamán összesen négy teleplelőhelyen találtam egy-egy határozottan, kifejezetten kétszintű objektumot, közelebbről gödröt vagy másként vermet. Elsőként Tiszafüred-Morotva-parton, nem sokkal később jelen Zagyva-parti lelőhelyen (kettőt, mivel ide sorolandó a XII. felület 212. objektuma is), azután pedig Kengyelnél Kengyel-part-I. és Vígh-tanya gepida településein. Markáns gödörtípust alkotnak, amelyek - úgy tűnik - a térség kora Meroving-korának „öregebb" és „fiatalabb" szakaszában szintúgy előfordulnak. Ezek a középméretű, szabályos kör vagy gyakrabban amorf telepjelenségek/-építmények talán nem (csak) egyszerű tárolóhelyek voltak, hanem valamiféle más, sajátos célt (is) szolgáltak: pl. 47