A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Mesterházy Károly: A gepidák kereskedelme és népi kapcsolatai

jelennek meg azonos stílusú fibulák, csatok, sisakok, fegyverek mindenfelé, hogy csak a csatokat említsük: a gepidáknál Gyulán, a szkíreknél Bácsordason, a gótoknál Domolospusztán, az itáliai germánoknál Vecchiazzanóban.

44 Ennek az ötvösségnek terméke a nagyszentmiklósi almandin-berakásos gyűrű,

45 a nagyváradi leletek és szentes-berekháti díszcsatok,

46 köztük a berekháti 181. sír almandin-berakásos csatja,

47 és később a szentes-nagy hegyi osztrogót fibula.

48 E pompás tárgyak vagy itáliai készítmények, vagy azok stílusában készült gepida utánzatok. A trentói Dóm téren (piazza Duomo) 1988-ban előkerült sírokban olyan V. század végi, VI. század eleji fibulákat találtak, melyeknek gyengébb változatai egész sor gepida temetőben megtalálhatók (Szentes-Kökényzug 49. sír, Szentes-Nagyhegy 22. sír, Szentes-Berekhát 27. sír, Szentes-Rákóczi út, stb.)

49 Megfordítva, a gepida ötvösség hatása mutatkozik meg abban, hogy a magyartési (bökénymindszenti) vagy a szentes-nagyhegyi 8. sír fibulájának lábán levő almandin-berakásos cikáda itáliai fibulákon öntött változatban fordul elő.

50 A gepida hatások egy része azonban lehet gepida termék is, hiszen a gepidák közül sokan csatlakoztak a gótokhoz még az avaroktól elszenvedett vereségük előtt is. A többi germán néppel való kapcsolat jóval szerényebb, szinte észrevétlen marad. Az utolsó nagy ellenfél, a langobardokkal folytatott kereskedelemnek szinte alig van nyoma, pedig Bóna István kutatásai nyomán nem maradt homályban egyetlen sírlelet sem.

51 Egyetlen S fibula jutott el a dunántúli langobardoktól Szőregre, a téglagyári temető XI. sírjába,

52 és Szentes-Berekhát B. temető 43. sírjába egy fibula töredék. Megfordítva sem jobb a helyzet: a szentendrei langobard temető 33. sírjában egy Szentesen két helyen is (Szentes-Nagyhegy 5. és Szentes-Kökényzug 81. sír) előforduló, valószínűleg gepida készítésű fibulát találtak.

53 A másik gepida fibula, de már csak töredékesen, Csákváron került elő. Bóna István szerint néhány langobard lándzsa (Kisköre 43. sír, Hódmezővásárhely-Kishomok 96. sír, Kumanovo) zsákmányként került Gepidiába. A kereskedelem csupán az egyoldalas langobard fésűk gepidiai használatában játszott szerepet (Szentes-Berekhát, Hódmezővásárhely-Kishomok, Szolnok-Szanda). Valószínűleg egy a langobardokkal menekülő gepida sírját jelzi egy kranji ötgombos fibula, amely a szentes-kökényzugi 81. sír fibulájának hasonmása.

54 Még ritkább nyomai maradtak a türingekkel való kapcsolatnak. Az V. század második felében az ártándi gepidákhoz került két fecskefark kialakítású, ékvéséses fibula (Artánd-Nagyfarkasdomb 182. sír), melyeknek a türingiai Wulfenben van egészen jó párhuzama. Még messzebbre, Magyarkapusig jutott el egy állítólag rokon darab. A Szerémségben Növi Banovciban egy ún. Zangenfibel-t találtak.

55 Nehezebb megmagyarázni az egykor a hajdúböszörményi múzeumban őrzött, azóta elveszett, türing edény előfordulását. A körte alakú edény vállán négy bekarcolt vonal volt, hasán pedig a dudorok közeit hármas függőleges vonalkötegek töltötték ki (párhuzamok Ingersleben, Stössen, stb.).

56 A közvetítők talán a langobardok lehettek, hiszen ott is előfordulnak, sőt ott jóval több a türing edény. Egy-egy fibula pár felbukkanását beházasodott nők jelenlétével szokták magyarázni, de a kerámia aligha tartozik ebbe a körbe. Mivel a langobardokkal a szomszédság majd hatvan éve alatt többnyire békében éltek, inkább a rajtuk keresztül szűrődő kereskedelem gyér emlékeiről lehet szó. A fibulák azonban, divatjuk idejét tekintve, a prelangobard népesség közvetítésével is eljuthattak Gepidiába. 85