A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

19. kép. 20. kép. Kengyel-part-I. Bepecsételt és besimított díszítésű Válogatás az előbbi képnél említett objektum finomkeramika (1995- A objektum) betöltődésében talált halcsontanyagból aljú, kétoszlopos épületalap állt előttem. Jól megfigyelhetően bontakozott a padló középső, centrális része. A házhoz kapcsolódó tárgyi emlékanyag: vaskés, bikónikus pereszlen, szövőszék-nehezékek, malomkövek, kétsoros csontfésú, besimított kerámia, korongolt, szürke, szemcsés anyagú fazekak, hombárok stb. Végül, de semmi esetre sem utolsó sorban: különböző halcsontok. A házat a településen kiásott hatodik objektumként regisztrálhattam. A RÉGÉSZETI MUNKÁLATOK BEFEJEZÉSE BAGHYMAJORNÁL (KENGYEL-PART-I.) 1995 február hóban vontam a legutolsó kutatóárkokat a kulcsfontosságú Kengyelparti teleplelőhelyen. Az elsővel egy olyan objektumfoltot értem, mely nagyméretű VI. századi gödörháznak bizonyult. Tetőtartó oszlop nyomaként értelmezhető beásás csak egyetlen volt, éspedig középen. A korábbi két-három, ilyen periódusbeli lakóházhoz hasonlóan itt is szinte „tolult" a régiséganyag, csaknem minden elképzelhető kategóriában. így díszkeramika darabok többféle pecsételt és besimított díszítéssel (19. kép 1-6), befésült felületű edény részek, kevés durva kerámia, díszített mázas cserép, bronztű(k?), általában alig meghatározható vasak. Továbbá fenő- és malomkövek, a „kötelező" szövőszéksúlyok, halmaradványok (20. kép 1-11). Mindezek között talán a ritkább mázas kerámiának örültem a legjobban. A másik szondázó ároknál a kedvezőtlen talajviszonyok miatt egy IV-V századi telepjelenség bontása elkeserítően rosszul sikeredett. Szerfölött hozzávetőleges rekonstrukcióra kellett szorítkoznom; feltehető, hogy ehelyt sütőkemence állott egykor, amely gödörhöz 74