A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

Egy kellemes, verőfényes augusztus végi nap délutánján 1990-ben, midőn hazafelé igyekeztem a Rákóczifalva irányából szülőfalum (Kengyel) iránt vezető, mondhatni a „kertek alatti" úton, a község mellett futó magas fekvésű part oldalában és tetején élénk szürkés foltokra lettem figyelmes. Addigelé tett, a régészetben szerzett tapasz­talásaim, ismereteim arra indítottak, hogy régi települések építményeinek (gödör­szerű objektumainak) kiszántott maradványaira gondoljak. És valóban, amint kö­zelebbről megszemléltem ezeket, nemcsak gyanúm igazolódott be, hanem az is, hogy némelyikük éppenséggel az engem legjobban érdeklő korszakból, a gepida periódus­ból származik (Kiss-tanya lelőhely). Ez volt a kiindulópontja ama igen-igen tanulsá­gos, instruktiv, eredményekben gyümölcsöző régiségtani kutatásoknak, melyeket hosszú éveken át, egészen 1995-ig folytattam Kengyel határában azon célból, hogy gyarapítsam, elmélyítsem a népvándorlás korai szakaszában (IV-VI. század) fennál­ló kisebb-nagyobb települési helyek életéről ismerteket (1. kép). AZ ELSŐ KELETI GERMÁN LAKÓHÁZAK NYOMAI A VI. SZÁZADBÓL (KISS-TANYA) Az imént említett lelőhelyen, a Kiss-tanyától néhány száz méter távolságra szeptember és október havában két nagyobb méretű, földbe-mélyített lakóépítményt sikerült napvilágra hoznom (2. kép). Azon oknál fogva, hogy a föltárást száraz, esőtlen hetek előzték meg, az elsőnek választott építménymaradvány kibontása, elmosódott rajzolódásával, nem a legszakszerűbben történt. Mindenesetre kétségtelen, hogy itt egy többoszlopos kunyhót emeltek a germánok, amelyet az idők folyamán igencsak megviselt a talajerózió. A leletanyag azonban, mint ahogyan majd a másodiknál is, bőséges, kiadós mennyiségben bukkant fölszínre - példának okáért bepecsételt kerámia, kétsoros csontfésű, számos bikónikus orsógomb, szövőszéknehezék, ma­lomkő, a szépszámú szemcsés, szürke keramika mellett. A másik gepida kuny­hóalapot már kedvezőbb, szerencsésebb föltételek közepette kutattam többek között azért, mert gödrének felső részéből kevesebb pusztult el, tárolódott le. Különösen afölött örvendeztem, hogy markáns, karakterisztikus, ún. sok-tartóoszlopos szerkezetű volt. Kiváltképp eme cölöphelyek dokumentálásán dolgoztam, a faosz­lopok nyomait mutató diszkolorációk fölvétele végett. Egy pompás, pecsételt ékítésű edényke szerfölött értékes volt (3. kép), persze a többi lelet is, úgymint olcsó, közön­séges bronzfibula, vaskarperec és sok-sok egyéb tárgy. EGY MÁSIK TELEPÜLÉSI HELY EDÉNYESMESTER MŰHELYÉVEL ÉS GÖDÖRHÁZAKKAL (BAGHY-HOMOK) Javában zajlott még a föltárás a Kiss-tanyánál, amikor, úgy három héttel a kezdés után, felkerestem a magaspart egy délebbi szakaszát (Baghy-homok lelőhely), ahol ugyancsak felszíni díszkerámia sejtetett kora népvándorlás kori telepjelenségeket. 61

Next

/
Thumbnails
Contents