A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Kutatások gepida települések régészeti nyomai után Kengyel területén (1990–1995)

Egy kellemes, verőfényes augusztus végi nap délutánján 1990-ben, midőn hazafelé igyekeztem a Rákóczifalva irányából szülőfalum (Kengyel) iránt vezető, mondhatni a „kertek alatti" úton, a község mellett futó magas fekvésű part oldalában és tetején élénk szürkés foltokra lettem figyelmes. Addigelé tett, a régészetben szerzett tapasztalásaim, ismereteim arra indítottak, hogy régi települések építményeinek (gödörszerű objektumainak) kiszántott maradványaira gondoljak. És valóban, amint közelebbről megszemléltem ezeket, nemcsak gyanúm igazolódott be, hanem az is, hogy némelyikük éppenséggel az engem legjobban érdeklő korszakból, a gepida periódusból származik (Kiss-tanya lelőhely). Ez volt a kiindulópontja ama igen-igen tanulságos, instruktiv, eredményekben gyümölcsöző régiségtani kutatásoknak, melyeket hosszú éveken át, egészen 1995-ig folytattam Kengyel határában azon célból, hogy gyarapítsam, elmélyítsem a népvándorlás korai szakaszában (IV-VI. század) fennálló kisebb-nagyobb települési helyek életéről ismerteket (1. kép). AZ ELSŐ KELETI GERMÁN LAKÓHÁZAK NYOMAI A VI. SZÁZADBÓL (KISS-TANYA) Az imént említett lelőhelyen, a Kiss-tanyától néhány száz méter távolságra szeptember és október havában két nagyobb méretű, földbe-mélyített lakóépítményt sikerült napvilágra hoznom (2. kép). Azon oknál fogva, hogy a föltárást száraz, esőtlen hetek előzték meg, az elsőnek választott építménymaradvány kibontása, elmosódott rajzolódásával, nem a legszakszerűbben történt. Mindenesetre kétségtelen, hogy itt egy többoszlopos kunyhót emeltek a germánok, amelyet az idők folyamán igencsak megviselt a talajerózió. A leletanyag azonban, mint ahogyan majd a másodiknál is, bőséges, kiadós mennyiségben bukkant fölszínre - példának okáért bepecsételt kerámia, kétsoros csontfésű, számos bikónikus orsógomb, szövőszéknehezék, malomkő, a szépszámú szemcsés, szürke keramika mellett. A másik gepida kunyhóalapot már kedvezőbb, szerencsésebb föltételek közepette kutattam többek között azért, mert gödrének felső részéből kevesebb pusztult el, tárolódott le. Különösen afölött örvendeztem, hogy markáns, karakterisztikus, ún. sok-tartóoszlopos szerkezetű volt. Kiváltképp eme cölöphelyek dokumentálásán dolgoztam, a faoszlopok nyomait mutató diszkolorációk fölvétele végett. Egy pompás, pecsételt ékítésű edényke szerfölött értékes volt (3. kép), persze a többi lelet is, úgymint olcsó, közönséges bronzfibula, vaskarperec és sok-sok egyéb tárgy. EGY MÁSIK TELEPÜLÉSI HELY EDÉNYESMESTER MŰHELYÉVEL ÉS GÖDÖRHÁZAKKAL (BAGHY-HOMOK) Javában zajlott még a föltárás a Kiss-tanyánál, amikor, úgy három héttel a kezdés után, felkerestem a magaspart egy délebbi szakaszát (Baghy-homok lelőhely), ahol ugyancsak felszíni díszkerámia sejtetett kora népvándorlás kori telepjelenségeket. 61