A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

megállapításra kell jutnunk, leletünk talán nem valamiféle hulladékként került a betöltődésbe. Elképzelhető, hogy a gabonaőrlő szerkezetet (mota manuaria) itt állították föl, kvázi „installálták", és itt folyt a lisztkészítő, leginkább női munka. A vulkanikus, igen likacsos állagú, szürkés színű malom átmérője valamivel több mint 45 cm. A két rész közül a homorú felsőkő a vékonyabb, a domború alsókő a vaskosabb, együtt 9-12 cm-t tesznek ki. Az előbbi közepén nagyobb méretű, az őrlendő gabona beöntésére szolgáló áttörés/ki- 25. kép. faragás található két oldalsó vájat- Szolnok-Zagyva-part. XVI. felület 12. objektum tal, amely, föltehetően, a tengely fixálását biztosította egy kereszttag segítségével. A tengely maga 3 cm vastag volt, ezt onnan lehet tudni, hogy ilyen az alsókő perforációja. A két korong érintkező, munkavégző felszíne simára csiszolódott, az egész szerkezet metszetben kissé aszimmetrikus. Jelen ismereteim szerint a Gepida Királyság honi, magyarországi emlékanyagában olyan eset, mint ez a Zagyva-parti - hogy a catillus és a meta „in situ" került volna föltárásra - még nem fordult elő (publikációban legalábbis). Eme csakugyan különleges leleten kívül alig néhány - féltucatnyinál semmiképpen sem több - malomkő fragmentum található településünk tárgyi anyagában. Kisebb, jelentéktelenebb, nehezen meghatározható darabok ezek (pl. XII. felület 147. objektum, amely a lelőhely egyetlen sarokoszlopos gödörháza volt). A Közép-Tisza vidéki ásatások révén, miként más, a gepida paraszti gazdaságokban nélkülözhetetlen eszközöket, ezen alkalmatosságokat (gót-gepida nyelven qairnus, őröl: maian) is egyre jobban ismerjük. Anyagukat, formájukat, méretüket és szerkezetük egyes elemeit, természetesen csupán azokat, melyeket a kő matéria őrzött meg számunkra. A teljes és minden vonatkozásban hitelt érdemlő rekonstrukció (azaz a fa tartozékokkal együtt) nehezebb, illetőleg nagyvonalakban lehetséges csak.

19 JEGYZETEK 1. A jelen tanulmány alapjául, mintegy előzményéül egy „kalózkiadvány" szolgált, amelyet, kézirat gyanánt, a Gepida régiségek a Közép-Tisza vidékről című sorozat I. füzeteként készítettem 1996-ban. Ennek, terjedelmében úgy kétszeresére bővített formája az olvasó előtt fekvő, 1999 tavaszán összeállított írás. Szolnok-Zagyva-part (1986-1987) közel teljes egészében föltárt gepida településre vonatkozó eddigi irodalom, hozzávetőleg: CSEH 1987B. 10.; CSEH 1987C 10.; CSEH 1988A. 10.; KOVÁCS-KRIVECZKY-CSEH 1988. 31.; CSEH 1988B. 21.; CSEH 1991B. 6-7.; CSEH 1994B. 4-5.; CSEH 1996C. passim. A régészeti lelőhely a nemzetközi kutatásban: 55