A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

a részben azonos díszítés, mindkettőnél a nyak- és vállzónában. Az egyiknél a fölső sáv függőlegesen és ferdén egymásra húzott vonalakból áll, a másiknál ugyanitt „vaskos" függélyes pászták láthatók. Azonosság a lentebb elhelyezett hullámvonalszerű minta. A gömbös testű bögre kb. 9 cm, a kettős kónikus tálka/csésze pedig úgy 7 cm magas lehetett, az előbbi esetben 9 cm körüli, az utóbbiban 11 cm-es (?) szájátmérővel. A kora népvándorlás kori falucska föltárásának munkálatai során mindent egybevetve talán több mint féltucatnyi, besimított díszítésű edényből, finomkeramikából származó cserépanyagot sikerült gyűjteni. Egy-kettő kivételével valamennyi objektumból, azaz zárt leletegyüttesből való, döntő többségben házakból. Amennyiben a formára/típusra kérdezünk rá, úgy azt kell mondanunk, hogy a most publikált két lelet mellett erre csupán egy, legfeljebb kettő ad pontosabb utalásokat. Kiemelhető a XIII. felület 88. objektumának több darabból össze- és össze nem rakható edényfragmentuma, vállán egymásnak dőlő hármas vonalkötegekkel; domborúan hasasodó profiljával a XVI. felület 15. objektumának régiségleletére emlékeztet. Egy másik karakterisztikus finomkerámia (X. felület 107. objektum) talán nagyobb (szájátmérőjű), kihajló peremű agyagkészítmény része volt. A besimított motívumoknál a standard függőleges sraffozás, a zegzug/cikkcakk és a kalász minta jelenik meg, fő elemként.

12 KORONGOLT, SZEMCSÉS ANYAGÚ TÁLAK DARABJAI ÉS REKONSTRUKCIÓJUK (XVI. FELÜLET 10., 15. OBJEKTUM) 10. kép. Szolnok-Zagywa-part. XVI. felületl5. objektum, XII. felület 147. objektum Mind a két cserépáru lábbal hajtott, gyorsan forgó korongszerkezeten készült, soványítottságuk, tudniillik matériájuk szemcséssége/szemcsézettsége, valamint színük eltérő (11. kép A-B). Az elsőnél, a kisebbiknél - számomra legalábbis úgy tűnik - egészen finom homokot kevertek az agyag nyersanyaghoz; érdessége mindenesetre erre látszik vallani. Árnyalata tipikus galambszürke. A másik, nagyobbik táldarab anyaga, felülete olyan, amellyel sűrűn lehet találkozni a Zagyva-parti kerámialeletek között, és amely kifejezetten jellemző erre a településre. Ez pedig az, hogy a felszínen kipattogzások, likacsok figyelhetők meg. Eredeti színe világosbarna volt. Mindkét keramika kihajló peremű, ami az elsőnél gömbölyded, a második sajátossága a szájrész belső facettait kialakítása. Míg a XVI. felület 10. objektumának lelete esetében 50