A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

mely a folyócska itteni nagyobb kanyarulata/meandere és az árvízvédelmi gát között terül el. Az északnyugat-délkeleti nyomvonalú Zagyvának ez a kb. 600 méteres szakasza háromszög formájú, „Promontorium"-szerű magaslatot ölel körül. A 88 méter tfsz. magasságú terepalakulat ennél alacsonyabb magaspartban folytatódik kelet és nagyjából észak felé (utóbbi irányban régi vízfolyás-meder található). A szóban forgó térség déli oldalán hirtelen, markánsabban emelkedik ki ez a magaspart a néhány száz méter kiterjedésű, mély fekvésű rétségből, nyugat felé viszont lankásan ereszkedik, s a Zagyvához is közelebb fekszik. Az V-VI. századi telep a „hegyfok"-tól északkeletre esik, hozzávetőleg észak-déli vonalban elhúzódó, cca. 300x200 méter nagyságú területrészre. Az Alcsi földeken található kora népvándorlás kori falucska (gótgepida haims, weihs) elhelyezkedése a tájban éppen olyan, mint a Tisza és a Körösök völgyében az ilyesféle gepida lelőhelyek többsége. Leggyakrabban közvetlenül kapcsolódnak a magaspartos részekhez, amelyek megyénk területén jobbára 86-88 méteres tengerfölötti szinten húzódnak, „kulminálnak". Ezek a magas fekvésű földsávok, terrénumok elhagyott és kiszáradt folyamágyakat, régi ártereket kísérnek. A településnyomok, a telepépítmények általában keskenyebben, mintegy füzérszerűen nyújtózkodnak, ahogyan ez jól megfigyelhető pl. Tiszaszőlősön, Rákóczifalván és Szelevény határában, de nem utolsó sorban Kengyel V-VI. századi mikrorégiójában (melyet egyébként legjobban ismerek). Olyan, a magaspartból kiszögellő, előrenyúló és gyakran ki is emelkedő helyen, akárcsak a Zagyva-parti, fekszik egy-egy keleti germán település Tiszafüreden, Szelevényen és Kengyelen. Ezen markáns régészeti jelenségek egy lelőhely-csoportot engednek különválasztani, amely a gepida megtelepedési mód, a lakóhely kiszemelésének sajátos aspektusát mutatja.

3 A GERMÁN TELEPÜLÉS KÖZEPE TÁJÁN FÖLTÁRT OBJEKTUM-CSOPORTOK (XVI. FELÜLET 10-15. OBJEKTUM) „Föld alatti vermeket is szoktak ásni, és ezekre felülről sok trágyát raknak, téli menedékül és tárolóhelyül a termésnek, mivel a fagyok keménységét az ilyen helyek enyhítik..."

4 A Zagyva-parti leletmentő ásatás menete során 1987-ben július végén, augusztus elején bontakozott ki ez a telepjelenség-együttes. A felületen egy éppen észak-déli 2. kép. Szolnok-Zagy va-part. A településnyomok a Zagyva magaspartján 42