A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Cseh János: Régészeti adalékok egy zagyva-parti gepida településről. (Falusi parasztgazdaságok a Tisza mentén az V–VI. század fordulóján)

A Gepida Királyság északnyugati határvidékén, a Zagyva-torkolat térségében valamikor az V. század közepe utáni időktől a VI. század 50-es/60-as éveiig egy „hídfőállás", exponált, s ezért jól őrzött hely létezett. Ennek a földrajzi, közlekedési-katonai, kvázi stratégiai csomó-/gócpontnak a fontosságát a környék - a Tisza mindkét oldalán - gyarapodó régészeti leletei egyre jobban hangsúlyozzák, elsőként például a szolnok-szandai nagy gepida sírmező, és ehhez társulva a többi is (köztük számos fegyveres temetkezéssel). Az 1986-os és a rákövetkező esztendőben a szolnoki Damjanich Múzeumnak lehetősége nyílott arra, hogy az Alsó-Zagyva folyószabályozási munkálatainál archeológiai leletmentést végezzen. Ennek során egy kora népvándorlás kori, az V. század utolsó és a VI. század első évtizedeire keltezhető keleti germán település és temető is napvilágra került (a lelőhely a királyság területén: 1. kép). Dolgozatunk a „falu" - tíz-tizenegy ház, három gödör, kút és fazekasműhely, együttvéve közelítőleg tizenöt-tizenhat objektum - bemutatására szorítkozik egy-egy telepjelenség, lelet, illetve leletcsoport kiemelésével. Két régiségnél és ittott a germanisztika szférájából nyelvészeti-nyelvtörténeti adatokat is bevontunk, s fejezetindító, mottó-szerű idézeteket, azaz allegátumokat, hogy megjelenítsük, megelevenítsük valamelyest a római és a kora középkori germánság világát.

1 1. kép. Szolnok-Zagyva-part. A település a Gepida Királyság területén KORA MEROVING-KORI GEPIDA TELEPÜLÉS A ZAGYVAMENTI MAGASPARTON (SZOLNOK VÁROS, ALCSI HATÁRRÉSZ) „...jól ismert, hogy sok tanyája és kis faluja népünknek távoli dombokon és sűrű erdőségekben fekszik..."

2 A kis faluhely a Tisza és a Zagyva egybeömlésétől - légvonalban - 7,5-8 km-re, a várostól északnyugatra került föltárásra a jászsági folyó keleti, azaz bal partján (2. kép). A régészeti-topográfiai pont a tízezres-szintvonalas térképen jelölt Molnár-, Fekete- és Jánosi-tanya háromszögében, Szolnok egyik Alcsi nevű határrészére esik, 41