A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

B. Tóth Ágnes: „Gothiskandza”-tól a Tisza vidékig. A gepidák eredete, vándorlása, korai régészeti emlékanyaga

l)

»WU«

w

»«*'«l

)

. О 20 50 I L M О = Szarmata lelőhelyek: 1. Mezőszemere-Kismari fenék, 2. Sándorfalva-Eperjes, 3.Szihalom-Budaszög, 4. Szihalom-Pamlényi tábla, 5. Tápé- Malajdok, 6. Tiszadob-Sziget, 7. Tiszakarád-Inasa, 8. Tiszavalk-Kenderföldek = Germán lelőhelyek: 1-2. Ártánd-Kis- és Nagy farkasdomb, 3. Kisvárda-Darusziget, 4. Záhony 3. kép. IV. sz. végi-V. sz. eleji lelőhelyek (ISTVÁNOVITS 1998A. 1. kép alapján) mely kulturális rokonságot mutat a mai Ukrajna és Románia területén elterjedt késő császárkori, ún. Csernyahov-Marosszentanna-kultúra elemeivel, elsősorban annak bizonyos tárgytípusaival (pl. csatkarikára hajló peckű csatok, kisméretű ezüstlemezes fibulák stb.). Ez a jelenség arra mutat, hogy a Kárpát-medencébe új nép(töredék)ek érkeztek, feltehetőleg főleg keleti irányból. Az Alföldön megjelenő új leletanyagban a legújabb kutatások eredményeként két csoport kezd körvonalazódni: az egyik e tájegység északi peremén, a Csörsz-árok vonalában, a másik pedig a sáncrendszer 19