A gepidák. Kora középkori germán királyság az Alföldön (Gyulai katalógusok 7. Gyula, 1999)

Gallina Zsolt: A gepidák hitvilága

bölyű, fa ereklyetartók ismertek (9. kép).

e9 Ezek a gepidák közötti szent- és ereklyekultusz lehetséges bizonyítékai voltak. Kunimund Sirmiumban 560 után vert pénzein vésett kereszteket ábrázoltak. Ennek oka a sirmiumi ariánus gepida püspökség ittléte lehetett. E kevés számú tárgy azonban még nem bizonyítja a gepida nép kereszténységét. A nemesek egy része által látszólag elfogadott ariánus keresztény hit a közemberek kö10. kép. z

ött nem vert gyökeret, megBizánci bronzcsat áttört kereszt dísszel (BONA 1974. 8. kép) maradtak őseik politeista véres apokaliptikus vallásánál. Az írott források látszata szerint a 440-es évek gepida lakossága még pogány volt, de a VI. század közepén már ariánusokká váltak. A régészeti adatok azonban eddig még nem mutattak ki jelentősebb és tudatos keresztény megtérést. Az mindenesetre biztos, hogy a két vallás találkozása nem hozott véres összeütközést a gepidáknál. A germán vallás, mint az ősi politeista vallások általában, türelmes volt (10. kép). A langobardokkal Pannóniába, majd Itáliába került, valamint a Bizáncba menekült gepidák ariánus keresztények maradtak vagy lettek. Az 568 után avar uralom alá került és a korábbi, részben ariánus vezetőréteg nélküli gepida falvak népe megőrizte pogány szertartásait, illetve visszatért azokhoz. Ehhez nyújt adalékot az a történelmi adat, hogy 582-ben Bookolabras avar fősámán és hét pogány, gepida követője elmenekült Baján udvarából Bizáncba.

70 A Tiszánál maradt gepidák még gyakorolták ősi szokásaikat és megtartották régi ünnepeiket Priskos rhétor 599-600. évi hadjárata idején.

71 Szórványos régészeti adatok is bizonyítják azonban a gepidák továbbélő pogány hitét. Kölked-Feketepusztán például egy Odin/Wotan ábrázolás került elő az avar uralom alatt élő és áttelepített gepidáknál.

72 JEGYZETEK 1. A vallástörténeti kutatások szerint sok germán törzs ismerte az isteni ikerpárt, így a gepidákhoz közelálló langobardok (Ibor-Agio) és vandálok (Raos-Raptos) is. BEHMBLANCKE 1973. 149-150. 2. CAESAR l.j SCHLETTE 1974.180. 3. CAESAR 1. 4. DÖMÖTÖR 1970. 202-203. 5. TACITUS 7, 9-10. 6. TACITUS 9. Mercuriust Odin/Wotan, Herculest Thor/Donar és Marsot Tyr/Ziu istenekkel lehet azonosítani. 7. TACITUS 2-3. 104