Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Farkas Csilla: Korai szarmata temető aranyleletes sírjai Füzesabony határából (Újabb adatok a szarmata kori viselet problémaköréhez)

vagy egy keményebb anyagon stabilan rögzítették. Vagy a testtel alig érintkező fátyolt, vagy a felsőruházathoz tartozó kabátkát, vagy hosszú kaftánt díszíthettek. Nemcsak formailag különül el a kétféle flitter, hanem elhelyezkedésében is. A virág alakúak a nyak körül, szinte kört alkotnak. Ha fátyol, akkor azon nagyjából kör alakban helyezkedtek el, a szabálytalanság az anyag könnyedségéből, illetve a sírba fektetéskor annak eséséből adódhatott. Ekkor azonban minden rozettának hátlappal felfelé kellett volna feküdnie, azonban vannak előlappal felfelé is. Ezért valószínűbb, hogy a nyak körül elhelyezkedve, egy kerek nyakú kabát, vagy ing nyakrészét díszíthették. A háromszög alakú fiitterek a két alkar körül, illetve a csípő alatt helyezkedtek el, a két oldal fiitterei külön csoportot alkotnak. A flitterek elhelyezkedéséből következtetve, a felső kabátkának bő ruhaujja lehetett, és a hossza alig ért le a csuklóig. A jobb vállnál levő bronztűnek a ruha összekapcsolásánál lehetett szerepe. Más sírokban is, a jobb vállnál figyeltünk meg, hasonló kampós végű tűt. A temetőben bronzból és vasból is van hozzá hasonlatos. A tű tehát egy, a jobb vállon záródó ruhát zárt. Elképzelhető, hogy a tűhöz tartozhatott valamiféle szerves anyagból, bőrből, fából készült zárótag is, mert szabadon, megszúrhatta viselőjét. Ezek alapján a felső ruha, egy jobb oldalon záródó, nyitott, kör alakú nyakkivágású, bő ujjú, nyitott kabátka, vagy kaftán lehetett, melyen a nyakrészt és a ruha ujjak szélét arany fiitterek díszítették. Hossza sajnos egyéb támpontok hiányában nem állapítható meg.

19 Szoknyáját, vagy nadrágját nem díszítette semmiféle gyöngy, így ennek szabása, hossza, bősége a jelen esetben kérdéses marad. Az övét sem díszítette semmi, vagy nem volt, vagy sima textilből készült. A két comb között található gyöngy inkább az ékszerekhez tartozhatott, mint az övhöz. Az alsó ruhának, vagy ingnek szűkebb ujja lehetett, amit a csukló környékén megfigyelt karneolgyöngyök foghattak össze. Felmerült, hogy a tű az alsó ruházatot zárta, de egy másik e fölött levő kabát esetében ez megsérthette viselőjét. Ékszerei Fülében arany fülbevaló pár, mely kidolgozásában és záródásában is igényes, a korai aranyleletes sírokban sok párhuzama van.

20 A 150. sír fülbevalójától nagyobb, záródásában bonyolultabb. A nyakánál sötétbarna színű, különböző méretű karneolgyöngyök voltak, mely egysoros, a közepétől indulva a szélei felé egyre kisebb méretű darabokból állt. Csuklóin a nyaklánc gyöngyeitől világosabb színű, nagyjából egyazon méretű karneolgyöngyökből álló karlánc volt, mely nemcsak díszként szolgálhatott, hanem elképzelhető, hogy az alsó ing ujját is összefogta. A gyöngyök nem voltak felvarrva a ruhára, inkább ékszerként, mint viseleti díszként funkcionáltak. Nehezek, a ruha tisztításakor is gondot okoznának, illetve furattal egymás felé helyezkedtek el. Használati tárgyak A mell alatt jobb oldalon ónozott bronztükröt helyeztek el. A tükör a szarmatáknál széles körben elterjedt az egész korszakon keresztül.

21 E temetőrészletben azonban csak a két díszruhás hölgy sírjában fordultak elő. Egyszerű, kissé domború tükör, melynek előlapját félköríves bemaródás jelzi. Kettétört, de ez a föld nyomásától történhetett, mert a darabok közvetlenül egymás mellett voltak. Alsó részéből hiányzik egy kis darab. A tükör alatt szerves anyag nyomaira bukkantunk, amely feltehetően egy elkorhadt, talán fából készített foglalatra, vagy bőrtokra utalhat. Jobb könyökének külső oldalán orsót helyeztek el, melynek mi csak a kerámiából készített gombját találtuk meg. Az orsó, használatának megfelelő irányba volt állítva. A korai szarmatáknál ez a forma igen elterjedt.

22 Lábánál egy korsót találtunk, amely 76