Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)
Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban
toni lelőhelyen pl. kizárólag háziállat csontját találták. A csontok itt arról vallanak, hogy fogyasztották a szarvasmarha, a sertés, a házi lúd, a juh és a kecske mellett a lovat is. A jellegzetes szarmata lovak 120-128 cm marmagasságúak és karcsú csontozatúak voltak, de ettől eltérő méretű egyedek csontmaradványai is előfordultak. 71 Érdekes megfigyelés, hogy bár kutyacsont is előfordult az objektumokban, fogyasztásukra nincs adat, ellenben, több példánk van arra, hogy az elpusztult állatot gondosan eltemették. Nagymágocson egy kör alakú, humuszos betöltésű gödörben (23/B gödör) bontottunk ki egy oldalára fektetett eb csontvázat (11. kép). „Kutyasírokat" említ Nepper Ibolya Biharkeresztesről, és szabályos kerek gödör oldalában ép kutyacsontváz fordult elő a polgári ásatáson. 72 Gondosan gödörbe helyezett kutyákat bontottunk ki a szentes-berekháti lelőhelyen is. 73 A szarmata telepeken előforduló meghatározott kutyacsontvázak alapján tudjuk, hogy agár formájúak voltak. 74 Ezt a véleményt támasztják alá a legfrissebb, szemrevételezés alapján történt meghatározások is. Végezetül egy aránylag ritka, de annál érdekesebb jelenségről szólunk. A szarmata kori telepek és temetkezési helyek, temetők területei elkülönülnek, sőt csak a legritkább esetben fordul elő, hogy a településhez tartozó temető is napvilágra kerül. Néha mégis találkozunk emberi maradványokkal, csontvázakkal a településeken is. A nem túl jellemző, de mégis fontos adatok közül álljon itt néhány. A Szeged-Szőreg, Iván téglagyári későszarmata telepen az 55. sírban (voltaképpen gödörben) két felnőtt és egy gyermek egymás fölötti, szabálytalanul fektetett csontváza került elő a korszakra jellemző kerámialeletekkel együtt. 75 A tápé-széntéglaégetői 291. sírban egy férfi hiányos csontváza került elő, a szintén későszarmata hunkori településen. 76 Hódmezővásárhelyen, a Solt-Paléban a 17. gödör tartalmazott egy oldalára fektetett csecsemő csontvázat. 77 A gödrökben kibontott emberi vázak helyzete és állapota arról vall, hogy eltemetésük nem szabályos rítus szerint történt. Korszakhoz tartozásuk egyértelmű a gödrök betöltésében előkerült kerámia és egyéb leletek alapján. Bizonytalan azonban, hogy a gödrökben talált, sokszor szabálytalan testhelyzetben vagy hiányos végtagokkal, testrészekkel eltemetett emberi vázak a falu közösségéhez tartozó emberek voltak-e. Felvetődik az a lehetőség, hogy a gödörbe dobált elhunytak a helyi kakosság tagjai voltak, és esetleg a települések feldúlásának, kényszerű felhagyásának a bizonyítékai. A telepek korhatározásának egyik bizonytalansága, és a kronológia nagy kérdése, hogy mikor szűntek meg és miért néptelenedtek el a szarmaták falvai. Felvetődik a közösségek lassú „vándorlásának" a lehetősége is. Nagymágocson is megfigyeltük, hogy a telep felhagyott részén nyitottak homok- vagy agyagbányát, miközben a korábbi objektumokat átvágták. Az itteni település gyors és kényszerű elhagyására a felszíni házak átégett tapasztás darabjai, a tárológödörben feltárt, megszenesedett gabonamagvak utalnak, továbbá a hátrahagyott ép kézimalom. JEGYZETEK 1. WICKER 1995.; WICKER 1997.;h HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI 1997.; PINTÉR 1998.; BALOGH 1998. 2. HAJDÚ-NEPPER-MÁTHÉ-RACZKY-KRIVECZKY-CSÁNYI-TÁRNOKI 1997. 106. 3. WICKER 1995., 1997. 4. PINTÉR 1998. 5. BALOGH 1998. 6. KŐHEGYI 1985. 64
