Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban

szerkezete ugyanazon a telepen belül is különböző lehet, mint például Sándorfalva-Eperjesen

40 vagy a Nyáregyháza környéki lelőhelyeken.

41 A tető kialakításának módjára és formájára csupán a cölöplyukak elhelyezkedése utal, amely szintén nagyon sokféle lehet. Az egyik leggyakoribb - mint ahogyan a nagymágocsi telepen is megfigyelhető -, hogy a négyzetes építmény közepén található egyetlen cölöplyuk. Ebben az esetben a tető egyetlen oszlopra támaszkodott, tehát valószínűleg sátortető volt. A téglalap formájúaknái sokszor a két rövidebb oldal felezőpontjánál találhatók a cölöplyukak, ezekben az esetekben nyeregtetős megoldással kell számolnunk. Találunk arra is példát, amikor a sarkokban vannak a cölöpök nyomai, ilyenkor a sarkokban álló ágasokra fektetett koszorúfák segítségével oldották meg a lefedést. Azokban az esetekben, amikor nem találjuk nyomát a leásott cölöpnek, felvetődik, hogy az épületen kívülre helyezték el, de sekélyebbre ásták, mint a lemélyített padló szintjét. Az oszlopok, illetve a cölöpök helyét a felszín kopása tüntethette el. Az építményeknél a felmenő falakra semmi nem utal és funkciójukra is csak a legritkább esetben találunk adatot. A közleményekben „háznak" nevezik ezeket az objektumokat, mindig hozzátéve, hogy a funkció kérdéses. Egyrészt kis alapterületük miatt és mert legritkább esetben találunk bennük kemencét vagy tűzgyújtásra utaló nyomot.

42 Az eredeti járószint alatt feltárt, munkagödörrel együtt megépített kemencék a szabad téren voltak. Gyakran előfordul, hogy praktikus okokból az elhagyott, korábban másra használt építmények oldalában alakították ki a szabadtéri 6. kép. Nagymágocs-Pap-tanya 2. ház. Felszíni ház alaprajza 7. kép. Felszíni ház alaprajza, a padlón hamus-paticsos foltokkal 58