Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban

A nagymágocsi telepen kerültek elő olyan árkok is, melyek helyzete és méretei alapján nem hozhatók kapcsolatba a falu védelmével. A keskeny, több helyen a felszín pusztulása miatt kikopott árkok földbe mélyített objektumok együttesével is jellemezhető területet zárnak közre (3. kép). Az árkok mérete, alig kevert, humuszos betöltése és az aljukban kibontott lyukak arra vallanak, hogy kerítésárkokról lehet szó, melyek talán egy-egy közösség (nagycsalád?) életterének vagy gazdasági egységének a határait jelölik (1-2. árok). A kerítések határolta részen ugyanis szabályos, földbe mélyített gödrök, hombárok, félig földbe mélyített gazdasági épületek, ólak és felszíni építmények találhatók. Az objektumok csoportos elhelyezkedése alapján a kerítés határolta két élettéren, udvaron kívül még másik két nagycsaládig) egységet is el tudunk különíteni. Ugyanezzel a meggondolással a Biharkeresztes-ArtándNagyfarkasdomb több mint 12.000 m

2-es településrészletén az ásató tizenöt család megtelepedésének nyomát mutatta ki.

27 Egészen más funkciója volt azoknak a mágocsiakhoz hasonló szerkezetű és méretű árkoknak, melyeket a legfrissebb és legnagyobb kiterjedésű feltárások eredményeztek a Duna-Tisza közén.

28 A téglalap (30x14 m) és rombusz alakzatot rajzoló (40x40 m), és az egymásba egyre szűkülően ásott négyzetes árkok, feltehetően ugyanazon időben, illetve egymás után használt karámok lehettek.

29 Hasonló árok-rendszerek kerültek elő az M5-ös autópálya Csongrád megyei szakaszán is.

30 Csak óvatosan jegyezzük meg, hogy a tiszántúli részeken mind ezidáig hiányzó karámnyomok a két földrajzi terület felszíni talajviszonyai és vízrajza közti különbségekre, végső soron az itt élő emberek életmódbeli különbözőségére vezethetők vissza. A karámok megléte, illetve hiánya tehát azt az évezredeken át nyilvánvaló tényt támasztja alá, miszerint a nagyállattartásra alkalmasabb volt a Duna-Tisza köze, mint a folyókkal, vízjárásokkal, mocsarakkal jobban tagolt tiszántúli részek. A településeken megfigyelt árkok különleges csoportját jelentik a szabályos kör formájú, különböző átmérőjű árkok. Kiskunfélegyháza határában 20 méteres átmérőjűt tártak fel, kettő, esetleg hármas egymás mellett futó, koncentrikus árok alkották a kört.

31 A sándorfalva-eperjesi hunkori szarmata telepen négy körárok került elő, melyeknek szerkezete, mérete megegyezik a falu egyik kis sírszámú temetőjének néhány sírját körülvevő árkokéval.

32 A sándorfalvi körárkok előkerülésekor azt gondoltuk - és ez a véleményünk azóta sem változott -, hogy a kör formájú árkok, mivel belsejükben semmilyen lemélyedő szarmatakori objektumot soha nem találtunk, valamilyen könnyűszerkezetű, föld feletti épületet, lakóházat kerítettek, melynek formáját követte az árok, tehát maga is kör alakú volt. A szarmaták lakóházaira csak nagyon kevés és nehezen értelmezhető forrásunk van. A II. századi Marcus Aurelius oszlopon ábrázolt felszíni, gerendákból összerótt házak között feltehetően szarmatáké is található. A domborművön egyértelműen kör formát mutató építmény is látható. Ammianus Marcellinus a másik sokat idézett szerző, aki a IV század első harmadában lezajlott alföldi események kapcsán a szarmaták két háztípusát említi,

33 amikor arról szól, hogyan dúltak fel egy falut a római katonák: „széthányták könnyű szalmakunyhóikat, ... nem védett meg a haláltól senki sem, még a legerősebb gerendákból összerótt ház sem. " A szarmata településeken az utóbbi években egyre gyakrabban kerülnek elő építmények nyomai, elsősorban különböző formájú, méretű és szerkezeti elemmel jellemezhető alapok. Mindenre kiterjedő közzétételük azonban legtöbbször hiányzik. A Hódmezővásárhely melletti solt-paléi,

34 a fehértói,

35 a mohácsi,

36 a tiszaeszlári

37 és a biharkeresztesi

38 települések építményeinek közlésein kívül az ásatási összefoglalók utalásszerű adataira hagyatkozhatunk.

39 Az utóbbi 15 év feltárásai számszerűen gyarapították ugyan ismereteinket, de lényegileg nem módosították az eddig kialakult képet. A földbe mélyített építmények mérete, formája és 56