Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban

század közepe közé keltezhető késő szarmata falu részletét tárták fel.

22 A terület bejárásakor gyűjtött információk és az ásatások eredményei bizonyították, hogy a település lakói a mai Mágocs-érként ismert vízfolyás magaspartját követve telepedtek meg (2. kép). Az első, és egyben legszembetűnőbb jelenség, hogy a települést az ér felőli oldalon és rá merőlegesen nyugatról árok határolja (3-4. kép). Az első pillantásra meglepő jelenség nem áll egyedül. A lelőhelyünkhöz közeli Szentes-Berekháton, a várost elkerülő út feltárásán III—IV századi települést határolt árok, melyet a feltárás területének kényszerűen rövid kutatási felületén csak egy rövid szakaszon tudtunk követni.

23 A mai felszíni formációk alapján is jól látható, hogy a közel 5 méter széles, meredek oldalú, 2 méter mély árok a falu mocsárral határolt szélét zárta le, és egyben védte az árokból kikerült földből emelt sánccal együtt. A másik oldalon, a telep elvileg védtelenebb részén semmilyen erődítésre utaló, az altalajban megfogható nyomot nem találtunk. A Polgár-Kengyel-köz nevű lelőhelyen a III. század második fele és a IV-V század fordulója közé datálható települést É-D-i irányú árokrendszer határolta, amely a légifotók alapján még további 6-700 méter hosszan volt követhető, és ugyanúgy mint a nagymágocsi, derékszögben befordult. Az egymással párhuzamos, egymás mellett futó árkok közül a külső (a település centrális részéhez képest) volt a szélesebb, „V"-metszetű és közel 1 méter mély a feltárás szintjéhez képest. A belső árok aljában, amely jóval keskenyebb és sekélyebb volt, az ásatok cölöpök nyomait tárták fel, ami arra utal, hogy a sánc — árok együttest itt még egy kerítés is erősítette. Hasonló erődítési rendszer nyomait lehetett megfigyelni a közeli, 1,5 km-re fekvő Polgár-Csőszhalom-dűlő lelőhelyen is.

24 Dusnokon is árok-kerítés védmű nyomairól számol be az ásató, amely a telep keleti oldalán haladt 90 méter hosszan. Az ásatási megfigyelések alapján azonban a két különböző típusú erősség a település két különböző fázisából származik.

25 Mély és széles erődítő árokról tesz említést Wicker Erika a kiskunfélegyházi ásatások ismertetésekor, melyet 60 méter hosszan lehetett követni, megfigyelve derékszögben elforduló ágát is.

26 Az előbbiekben felsorolt példák arra figyelmeztetnek , hogy a településeket határoló árkok előbukkanása a nagyobb ásatásokon azt jelentheti, hogy egy, ha nem is általános, de jellemző településszerkezeti elemről van szó. Előkerülésük - jelenlegi tudásunk szerint - a III—V század közötti időszakban várható. 3. kép. A település összesítő felszínrajzának részlete 54