Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vörös Gabriella: Településszerkezet és életmód az alföldi szarmaták falvaiban

belül a teljes leletanyag közzétételével együtt elkészült. Legutóbb a Gyoma 133. lelőhely mikrorégiós, mindenre kiterjedő elemző publikációja győzött meg bennünket arról, hogy felül kell vizsgálnunk, és ki kell egészítenünk a korszak telepeiről kialakított eddigi - hiányos ismereteinket.

17 Vaday Andrea a Szolnok megyei anyagot rendszerező munkája - a mi szempontunkból különösen a szarmata kerámiaművesség tipológiájának kidolgozása- új alapokra helyezte a falvak leletanyagának értékelését.

18 Az eddigi gondok mellett óriási problémát jelent a települések belső időrendjének tisztázása, illetve az egyes falvak egymáshoz viszonyított időrendi helyzete. Támpontot elsősorban az objektumokból előkerült leletanyag szolgáltathat, aminek legnagyobb része a kerámia körébe tartozik. Az egyéb anyagú emlékek, a fémtárgyak (munkaeszközök, használati tárgyak, fegyverek, ékszerek, pénzek) a kő és csonteszközök (fenő- és csiszolókövek, kézimalmok, lyukasztó árak, fésűk) és az üveg anyagú darabok (poharak, gyöngyök) a teljes leletanyag szinte százalékban is alig kifejezhető részét jelentik. Gyomán pl. az összes darab 1%-át.

19 A korhatározásban elsősorban az import, ezen belül is a zömében a római, néha 2. kép. Település a Mágocs-ér partján. A vastak vonal a régi bányát jelzi, Daciából is, de döntően a fekete négyszög a feltárt területet Pannoniából származó tárgyak feltűnése jelenthet fogódzópontot. Előfordulásuk gyakorisága a limestől és az utaktól mért távolságukkal arányos.

20 A jól keltezhető terra sigillaták, a kés.ő római mázas kerámia, az üvegleletek, a fibulák korhatározó értékének megítéléséhez azonban hasznos tanulságul szolgál a római pénzek kibocsátása és a szarmata sírokba, a telepekre kerülése közötti gyakran több évszázados különbség, amivel már régóta számolnia kell mindenkinek, aki a korszak kutatásával foglalkozik. A jelenlegi feldolgozás tehát a magyar Alföldön megtelepedett szarmata népcsoportok települései kutatásának összefoglalására semmiképpen nem vállalkozhat. Az eddigi eredmények közül — a teljesség igénye nélkül — egyetlen, bár véleményünk szerint a leglényegesebbről fogunk szólni: a jelenségekben, az egyes leletcsoportokban megfogható életmódról, azt is egyetlen település, a Csongrád megyei Nagymágocs-Paptanya nevű lelőhely (í. kép) részleges vizsgálatán keresztül. A vizsgálat főként a falu feltárt részének szerkezeti elemzését öleli fel, valamint néhány objektum értelmezési kísérletét. Csak kevéssé támaszkodunk a leletanyagra, annál is inkább, mivel annak feldolgozása nem készült el, a telepről eddig csupán részfeldolgozások láttak napvilágot.

21 Az 1983-1986 között folytatott kutatások 7.000 m

2-es felületen a IV század vége és az V 53