Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez

68. TACITUS Annal. XII. 15-21. 69. SZIMONYENKO 1994. 15-16.; SCSUKIN 1994. 114-147.; SZKRIPKIN 1997. 78-93. 70. SZIMONYENKO 1994. 71. SZKRIPKIN 1997. 99. - A bizánci források alánjai azonosak az orosz évkönyvek jászaival, a grúzoknál óvsz vagy osz formában jelenik meg, vagyis azonos a név az oszéttel is. 72. Anélkül, hogy a nyelvészeti problémát részleteznénk, megjegyezzük, hogy a tokhár az ismert nyelvemlékek alapján igen messze állt a szkíta/szarmata/alán nyelvtől, eredete máig vitatott (legutóbb MAKKAY 1998. 407-408.). 73. HARMATTÁ 1986.; ZADNEPROVSKIY 1996. 465-468. 74. BICSURIN 1950. 229. 75. FLAVIUS Bel. Jud. VII. 7. 4. - Egy korábbi, 35-höz köthető esemény kapcsán említi a szkítákat, akik a Niese-féle - általánosan használt forráskiadásban - már alánként szerepelnek. Nem lévén klasszika filológusok, az alánok első említése körüli vitában (GAGLOJTI 1995. - további irodalommal) nem foglalhatunk állást. Egyébként az I. században már Valerius Flaccus (Argon. VI. 42.) és Seneca (Thyestes 629.) is említi az alánokat (KULAKOVSZKIJ 1899. 9.), de ezek a szépirodalmi jellegű forráshelyek nem köthetők pontos időponthoz. 76. ROSTOVTZEFF 1922. 116. 77. Tiridatésszel a parthus Arsakida dinasztia került hatalomra 66-tól Armeniaban is (TIRACJAN 1985. 69.). 78. KOSELENKO 1985. 111. - Darjalan = alán kapu. 79. KULCSÁR 1998.; ISTVÁNOVITS-KULCSÁR s. a. 80. SZERGACKOV 1998. 47. 81. PUGACSENKOVA 1989. 122-154. - A publikációban csak rossz minőségű fotókon láthatók a csontlemezek. Az ábrázolások pontos kontúros rajzát A. I. Szemjonov szentpétervári régész és A. M. Szavin szentpétervári grafikus szívességéből ismerjük és közöljük. 82. Orlat egyéb vonatkozásairól lásd még ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1997. 159.; MAKKAY 1997. 22-26. 83. Farzoi törzsi hovatartozása rengeteg vitát váltott ki a szakirodalomban. Legutóbb SCSUKIN 1995. - további irodalommal. 84. Vagyis szekérlakók, mivel Mela szerint házak helyett szekereken laknak (II. 1. 2). Plinius szerint ez az aorszok másik neve. Ebben az esetben az aorsz lenne az önelnevezés. Ugyanakkor Ptolemaiosz szerint nem azonos a két nép, a hamakszobuszok az agathyrszoszok szomszédai. Ugyanakkor az aorszokat is az agathyrszoszok szomszédaiként írja le. Valószínű tehát az azonosság (SZKRIZSINSZKAJA 1977. 42.). 85. Hercyniai erdő = a forrásokban először az Alpeseket jelölték ezzel a névvel, később KözépNémetország hegyeit fedte, majd a Dunától északra lévő és Daciáig húzódó erdős-hegyes térséget értették alatta. 86. PLINIUS IV. 80-81. - Kárpát-medencei vonatkozásait lásd ugyanebben a kötetben, az alföldi szarmaták történetével foglalkozó cikkben. 87. PLINIUS IV. 33. 88. VINOGRADOV 1994. 165. 89. VINOGRADOV 1994. 166-168. 90. TACITUS Hist. I. 79. 91. KULAKOVSZKIJ 1899. 11-13. 92. SHA. v. Marci 22. 1. 30