Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez

10. kép. Arany nyaklánc Mihajlovka lelőhelyről (DZIGOVSZKIJ 1993. 38. rajz) időben elhatározta, hogy rablóhadjáratot indít Médiába és még azon túl is; ebben az ügyben tárgyaltak a hyrkaniaiak királyával, mert ez az ura annak a szorosnak, melyen Ncgy Sándor király vaskaput csináltatott, hogy el lehessen zárni. Miután a hyrkaniaiak királya megengedte nekik az átvonulást, nagyszámú csapattal megrohanták a gyanútlan médeket, és teljesen kifosztották a népes országot, amelyben rengeteg a hasznos háziállat; és senki sem mert szembeszállni velük. Pakoros, az ország királya, rémülten menekült a pusztaságba, mindent otthagyott nekik, és csak nagy üggyelbajjal sikerült 100 talentum lefizetése árán kiváltania feleségét és ágyasait, akiket az alánok elfogtak. Miután így kényelmesen és kardcsapás nélkül rabolhattak, folytonos dúlás és pusztítás közben eljutottak egészen Armeniáig, amelynek Tiridates

77 volt a királya. Ez szembeszállt velük, ütközetbe is bocsátkoztak, azonban majdnem élve elfogták. Ugyanis egy alán messziről hurkot vetett rá, és el is hurcolta volna magával, ha a királynak nem sikerül a hurkot még idejében elvágnia kardjával és így megmenekülnie. A harc még jobban megvadította a barbárokat, az egész országot elpusztították, aztán visszatértek hazájukba rengeteg fogollyal és egyéb zsákmánnyal, amit ebben a két királyságban raboltak. " A forráshely értelmezése - mint általában - közel sem problémamentes. Az alánokat Iberia királya - alighanem saját céljaira akarván kihasználni őket átengedte a Darjalon.

78 Innentől kezdve csak akkor lehetséges, hogy előbb Médiát, s csak utána Armeniát rohanták le, ha a Kura-völgyében ereszkedtek le, az Araksz, a Szevan-tó és a Kaspi-tenger közötti részt - Media Atropatenát támadhatták meg, s innen fordulhattak vissza immár északnyugat felé, hogy elérjék a Szevan- és Van-tó környéki Armeniát. Az alánok központja az Alsó-Don vidéken - amelyik mellesleg a II. században a legtöbb kapcsolatot árulja el a Kárpát-medencével - alakult ki.

79 Itt tárták fel dúsgazdag temetkezéseik egész sorát. Itt koncentrálódnak pl. a baktriai stílusú lószerszámok is. Az új leletanyag párhuzamait - mint már említettük - Közép-Ázsiában a Kaspi déli vidékén és Észak-Iránban találjuk meg.

80 A 11. kép. A közép szarmata időszak jellegzetes leletei a Feketetenger északi partvidékéről (DZIGOVSZKIJ 1993. 37. rajz) 19