Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Vaday Andrea: Kereskedelem és gazdasági kapcsolatok a szarmaták és a rómaiak között

használt - vízi utat kísérte,

42 melynek egy része már az őskortól, mint a „sóút" volt ismert.

43 A Maros torkolatvidéke ezen felül stratégiai fontossággal is bírt a tiszai átkelőhely miatt. Arról nincs adatunk, hogy a II. század előtt Pannónia és az említett átkelőhely között volt-e használt útvonal. Ha volt is, feltehetően nem volt jelentős, viszont fontossága megnőtt a Dacia megalapítása utáni időkben. Ezt az utat a dáciai római katonaság - nevezetesen a legio XIII Gemina - felügyelte, feltehetően egészen a Tiszáig.

44 A II. század első felében a mai Szegednél a rómaiak egy állomáshelyet is építettek, s innen ellenőrizték a Pannoniából Daciába vezető utat és a kereskedelmet.

45 Erre utal egy, - a középkori szegedi vár romjai között talált - római feliratos kő töredéke.

46 A feliraton praefectus vehiculationis (a szállítás elöljárója) megnevezés áll! Ekkor tehát már biztos tudomásunk van arról, hogy feltehetően Lugiótól (Dunaszekcső) a mai Szegeden át Apulumig (Alba lulia/Gyulafehérvár) vezetett ez az út, amelynek több pontján, (például a mai Cenad/Csanád-Sinnicolaul Mare- Bulci helységeknél) katonai posta- és lóváltó állomásokat emeltek. A szegedi romok egy része lehetett a római kori kiserőd maradványa a vízerektől körülvett kis szigeten.

47 Erre utalnak az előkerült padlótéglák, kisebb-nagyobb római tárgyak. Alsó-Pannónia fővárosának, Aquincumnak is fontos szerepe volt a szarmata földi utak szempontjából. Itt működtek azok a katonai alkalmazottak, akik a szarmata és germán tolmács szerepét töltötték be.

48 A bal parton, több helyen ismertek olyan római építmények, amelyek alapján biztosabban megállapítható az utak kiinduló pontja. Aquincumot és a Rákos-patak melletti római katonai épületet egy fahíd kötötte össze.

49 Tudunk egy római őrállomás nyomairól is,

50 és előkerült egy II. század végi burgus, őrtorony építési feliratának töredéke,

51 egy oltár, amelyet a Genius Commercii -nak, a kereskedelem védőszellemének állított az Aquincumban állomásozó legio II Adiutrix altisztje, egy beneficiarius.

52 Az 1756-os térképen a Transaquincumi erődtől északkeletre a Rákos-patak mentén romok vannak feltűntetve talán egy - az út védelmét ellátó - állomás maradványai.

53 Az említett katonai építményekkel védett és felügyelt út Aquincumtól feltételezhetően a mai Hatvanon át a dáciai Porolissum (Moigrad) felé vezetett, de még Dacia feladása után is jelentős szereppel bír^. Ezt bizonyítja, hogy Hatvannál egy IV századi katonai őrállomás került elő,

54 sőt téglabélyegek bizonyítják, hogy még I. Valentinianus császár idején is folytak építési munkák az épületeken. Ebből az útból ágaztak el észak felé azok a mellékutak, melyek a mai Közép- és Kelet Szlovákián

55 keresztül vezettek a mai Lengyelországon át a tengerig, kapcsolatot teremtve az EK-i germán területek és a Római Birodalom határai között. Az Alföld így egy ún. átmenő kereskedelmi forgalmat is lehetővé tett észak és északkelet felé. Az említett germán területek felé vezető utak többek között Miskolc felé elkanyarodva,

56 a Sajó-, Hernád-völgyén át futottak.

57 Van olyan elképzelés, hogy a Jászberényen át Debrecen felé vezető út Rákospalotától indult ki,

58 de valószínűbb, hogy egy délebbi pontról, esetleg a mai Parlament helyéről vezetett Sarmatiába.

59 Ennek a barbaricumba vezető útnak a Duna jobbpartján is volt egy fogadóállomása a mai Csalogány utcánál, s innen futott Aquincum felé. Valószínű, hogy emellett az út mellett állt egy burgus, Jászberény közelében, a Zagyva jobb partján, az átkelőhelynél. Kérdés, hogy egy harmadik utat jeleznek-e a Lánchíd pesti oldalán előkerült római romok.

60 A negyedik, Aquincum körzetéből kiinduló út pedig a mai Március 15. téri, III. század végi erődtől délkelet felé vezetett.

61 Üllőnél egy út melletti őr állomása került elő.

62 Az út további nyomvonala ugyan nem ismert, de egyes feltételezések szerint valahol a mai Csongrád-Szentes környékén lépte át a Tiszát

63 Ugyancsak feltételezés, hogy ezen az úton is el lehetett érni Porolissumba a mai Szolnok-Debrecen útvonalon.

64 Közvetett adatok utalnak útállomásokra Szolnoknál

65 és Debrecennél is.

66 A barbárföldi kereskedelemben is szerepet játszhatott a porolissumi vámállomás a tábor közelében.

67 Talán Careinél (Nagykároly) is volt egy császári postaállomás.

68 124