Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai katalógusok 6. Gyula, 1998)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Vázlat a szarmaták sztyeppei történetéhez

csőlátók bizonyítékai a fekete-tengeri antik városokból származó importok, de ugyancsak ilyen a meótoktól (lásd később) érkező néhány edénytípus is. A régészeti leletek alapján az Alsó-Volga vidékére hadjáratok révén jutott el a prohorovkai népesség. A Dél-Uraitól a bevándorlás a Volga vidékre tömeges volt.

17 A prohorovkai kultúra temetkezései elterjedtek a Volga és Dnyeper közötti területen. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szauromata korhoz képest megnövekedett a szállásterület: a szarmaták átlépték a Don vonalát és benépesítették a Don és Dnyeper közötti sztyeppeövezetet is (8. kép). i A Dontól a további vándorlás DNy-i irányba tartott. A Bosporusi Királyság területét a Kubány vidékén az i. e. IV század második felében érte el - talán Arifarnés király vezetésével - a szarmata vándorlás. Szicíliai Diodóros egy bosporusi kortárs szemtanú leírását idézi. Ez alapján I. Perisadés király fiai - Satiros, Eumelos és Pritanés - közt kitört a belháború a hatalomért. Eumelos „baráti kapcsolatot épített ki néhány szomszédos barbárral és jelentős erőket gyűjtve össze - harcolni kezdett fivérével (ti. Satirosszal) a hatalomért."™ Ebben a szövetségben vett részt Arifarnés, a szirákok királya.

19 A szirák a szarmata törzsszövetség egyik legnagyobb törzse lehetett ebben az időszakban. IV század végi jelenlétüket a Kubány vidékén a régészeti leletek alátámasztják. Ugyancsak az ő hódításukra utalnak a Kubány jobb partján a IV század elején megerődített települések is.

20 Az i. e. IV—III. század fordulójáról jelenleg közel 20 szarmata temetkezés ismert.

21 Korábbi kurgánokba beásott temetkezéseik 30,9%-ában fegyvert találtak.

22 A Tamany-félsziget görög városainak temetőiben megjelenő leletek is a IV századi szarmata jelenlétet bizonyítják.

23 4. kép. I. e. N. századi leletegyüttes az Alsó-Don vidéki A Kubány vidékén a szarmata vándorlást Mokraja Kugulta lelőhelyről (MAKSZIMENKO 1983. megelőző időszakban a szarmatáktól 34. rajz) alapvetően eltérő életmódú, földművelő meótok éltek. Vezető rétegük a szirák hódítás hatására eltűnt. Ugyanakkor a meótok tovább kereskedtek az Európai Bosporusszal. A Bosporusi Királyság Kubány vidéki expanziója átalakította az itteni viszonyokat: hatására kialakult a szirák-meót törzsszövetség a szirákok vezetésével. A meót sírokban kimutatható a szarmatizálódás. A III. század derekán hirtelen csökken a bosporusi importtárgyak száma a sírokban, ami a kereskedelem lanyhulására utal.

24 Megkezdődött egyúttal a szarmaták fokozatos letelepedése.

25 Erre az időszakra - ha nem korábbra: Kubány vidéki megjelenésük után közvetlenül - tehető a szirákoknak az Észak-Kaukázus középső részére (Sztavropol környéke) való behatolása. A régészeti adatokból - pl. a Grusevszkoje gorogyiscse (földvár) pusztulásából - ítélve legyőzték a védekező autochton lakosságot. Temetkezéseik errefelé nem túlságosan gazdagok, de jellemzőek a fegyverek, elsősorban a nyilak.

26 A szirákok Kubány völgyi megjelenésének idején a sztyeppe nyugati felének urai még a 11