Síkban és térben. Oroján István kiállítása (Gyulai katalógusok 5. Gyula, 1998)

Gulyás Gyula: Elöljáró-beszély Oroján István kiállításához

de, nem siettek az akadémiai s egyéb műintézetek, állami esztéták s civil ruhás művészeti írók sem a felfedezésére, megmutatására. Több mint érdekes kultúrszociográfiai tény az erény-mentes, kilincselve harcoló, vállalkozva önmenedzseló', új típusú piacorientált MUVESZ urak s hölgyek hadoszlopai közt. Vajon mikor lesz övék az ország s a hatalom? - avagy több mint szükségszerű, hogy mindezt utólag igazolják az ön (gerjesztő) számvetésekben, toposzokban, a kikkel értünk együtt, s miről feledkeztünk el tudatosan című lexikon címszó alatt?! Oroján Istvánnak sem kellett rendszert váltani hitében, emberségében, lelkiszellemi habitusában, éltető élete értelmében. Azonos maradt, volt és lett is önmagával. De azért e változások közepette a politika kulturáltságának ütemében a kultúrpolitika felismerhetné, megismerhetné, s megismertethetné a ma már azért fiatalnak sem bélyegezhető művészt, - hisz a különböző posztú elhárító kultúrnacsalnikok megmaradtak. Elfelejtettek bocsánatot kérni eleddig Orojántól is. Tűrt békességgel. Meddig még?! (Arad, 1991. október 31.) 23