Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

12. Makó-Vöröskereszt A kultúra névadó lelete 1938 júniusában Párducz Mihály ásatásán került elő. A 6 edény -50 cm mélységben került elő. Mivel sem benne, sem körülötte nem találtak hamvakat, szimbolikus sírnak tekintik. A leletet először Banner János közölte (BANNER 1939. 77-81., 5. kép 1-6, 6. kép; PATAY 1940. 4.; KALICZ 1968. 77. 1. lh., 2. t. 1-7). A sír melletti területen bronzkori és szarmata („római kori") telepet is ismerünk. Az itt feltárt 34 gödör közül hétben (5., 17., 20-21., 23., 26., 31.) említ Banner őskori leleteket, melyeket badeni, illetve zóki jellegűnek írt le. A 17. gödörből közöl egy peremes tűzhely töredéket, egyéb leletet nem ír le és nem közöl (BANNER 1939. 82., 7. kép). A további kutatás nem említ innen kora bronzkori leleteket. 13. Makó—Kis Gencs Miták Ferenc a Lonovics-dűlőben egy kis dombon badeni cserepek mellett belsődíszes „zóki" tál töredékeit és más makói cserepeket gyűjtött (KÜRTI 1971. 46. Miták F. szóbeli közlésére hivatkozik). 14. Makó—egyéb lelőhelyek Horváth Ferenc és Szabó János József terepbejárásaira hivatkozva említenek leleteket, melyek anyaga még feldolgozás alatt áll (KÜRTI 1971. 46. 143. j.) 15. Ószentiván-VUL lelőhely 1942-ben Banner János egy gödör tetején fekvő belsődíszes tál töredékét tárta fel (BANNER 1942. 145. Abb. 1; KALICZ 1968. 77. 3. lh.). 16. Pusztaszer Szórvány belső díszes talpas tál (PATAY 1938. 23. 2. t. 1. v. 2. kép; PATAY 1940. 3., I. t. 4). 17. Sövényháza (újabban Rábé—Ankasziget) 40 A szegedi múzeum őriz egy szórvány, füles, bordadíszes aszkoszt, bizonytalan lelőhelymeghatározással (BANNER 1939. 84. 4. kép 5a-b; KALICZ 1968. 78. 20. lh.; TROGMAYER-VÖRÖS 1994. 8. Az MFM. Ltsz.: 56.16.1. - itt szerepel az új lelőhelynéwel). 18. Szentes-Jaksorpart Szórvány leletként őrzött belsődíszes talpas tál a szentesi múzeumban (PATAY 1940. 3., Taf. II. la-b; KALICZ 1968. 78., 15. lh.). Gazdapusztai Gyula ugyancsak a Jaksorpartról említ (a leltárkönyv szerint Habronyi Márton telkéről származó) egy, szórványként a szentesi múzeumba jutott füles korsó töredéket, melynek öblös vállán háromszor ismétlődő négyzetbe rendezett bütyökdísz van (GAZDAPUSZTAI 1957. 79-80., XVIII. t. 4). 19. Szentes—ismeretlen lelőhely A szentesi múzeum őriz egy belsődíszes táltöredéket, melynek pereme is díszített (PATAY 1940. 3., II. t. 2a-b; KALICZ 1968. 78., 16. lh.) 20. Szentes-Orosháza között Közelebbi lelőhely meghatározás nélküli füles bögre (MFM. Ltsz.: 20/1905.). Kalicz Nándor említi a leletet, nem közli rajzát-fényképét, csupán a Makó csoport lelőhelyéhez sorolja (KALICZ 1968. 78., 13. lh., 93. - alapján egy aszimmetrikus fülű korsóról lehet szó). 42