Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

P. Fischl Klára: Klárafalva-Hajdova I. bronzkori tell település

mely a VI. rétegben kezdődik és a teli legfelső rétegéig tart (SOROCEANU 1991. 76., 86.). „Szőreg 4 típusú" ún. barokkos szájkiképzésű korsó is került elő Klárafalváról, hasán kannelúrából kialakított díszítés látható (17. kép 8). A pécskai rétegsor tanulságai alap­ján ez a szájkiképzési forma korábban jelentkezik a rombuszalakúnál (barokkos szájki­képzés Pécska VI-I, rombuszalakú szájkiképzés Pécska IV-I) ám a teli legfelső rétegéig párhuzamosan az utóbbival megmarad (SOROCEANU 1991. 44-46.). Banner 2. (BAN­NER 1931) és Foltinyi 3. (FOLTINY 1941a) tipológiai csoportjainak is ez a két vezető edényformája, vagyis a leletegyüttesnek a kultúra fiatalabb fázisához való sorolását nem kérdőjelezi meg ez az edény. A kultúra vezértípusát képviselő kétfülű, gömbös vagy körteformájú testtel bíró kor­sók szintén nem hiányoznak a leletegyüttesből (17. kép 1-2, 4-5). Pécskán valamennyi rétegben megtalálhatjuk képviselőiket (SOROCEANU 1991. 39.), ezért kronológiai ér­tékkel nem bírnak. Díszíteden példányai mellett egy, a nyakán kis rátett bütyökökkel el­látott darab is van (17. kép 3). Egy korsóformájú, nyakán kis füllel ellátott hullámos pe­remű edény is előkerült (18. kép 5), mely durva kivitele és kis mérete miatt inkább gyer­mekjáték lehetett. Felületi kiképzése alapján a legfiatalabb időhorizontba sorolható korsó töredékén hármas bekarcolt vonal alatt bekarcolt háromszögekből lelógó ún. zászlóminta látható (15. kép 8). A bekarcolás, mint díszítési technika a kultúra életének végéig megmarad, és bár a zászlóminta a korai szőregi mintakincs vezérmotívuma, ezen töredék a fiatalabb korszakba sorolható, anyaga és a minta díszített, finom kivitelezése miatt. Az egyeden táltöredék az ún. halsütő tálak csoportjába tartozik (13. kép 7). Anyaga igen jól kidolgozott, bekarcolt díszítése és a peremén levő bütyök e csoport legfiatalabb edényei közé utalja. Halsütőtálak a pécskai teilen csak az I. rétegben találhatók, ott azon­ban igen nagyszámban (SOROCEANU 1991. 65.). 8 Egy díszítetlen (19. kép 4) és egy magasra húzott egyfülű példány (19. kép 3) kép­viseli a csuprokat. Párhuzamaik a szőregi temető minden korszakának sírjaiban fel­lelhetők. Számos apró, ívelt nyakú, nyomottgömbös vagy gömbös testű bögre is előkerült az első ásatás alkalmával (20. kép 1-9), melyeket a temetők leletanyagából kiindulva szintén nem sorolt a kutatás a Szőreg-Perjámos-kultúra formatárába. A díszíteden bögrék mellett, számos a hasán kis bütyökkel ellátott „alpári-koszideri" edény (20. kép 7-8) is található itt (BÓNA-NOVÁKI 1982. 76., b6 típus). Turbin tekercses hasú (Alpár b7 típus) példányok mellett (14. kép 1-3) egy kétfülű hármas lencsedísszel el­látott bögre (17. kép 6) és egy igen szép kivitelezésű kis edény zárja a sort, mely mé­retei dacára megpróbálta magára „gyűjteni" a koszideri korszak szinte valamennyi motívumát: körbefutó bekarcolt vonalköteg a nyakon, alatta beböködött pontsorral keretezett lencsedíszek. A váll bevagdosásokkal hagsúlyozott, a hason pedig futóspi­rállal keretezett bütykök láthatók (14. kép 2). Ennek az edénynek a különlegesen szép kidolgozása, jó égetése és magasra fényezé­se révén szót kell itt ejteni a klárafalvi kerámiaanyag magas fokú felületi kidolgozottsá­100

Next

/
Thumbnails
Contents