Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

P. Fischl Klára: Klárafalva-Hajdova I. bronzkori tell település

nelúracsík halad körbe, ami alatt két koncentrikus kört képező kannelúra töredéke látható. Fv.: 1 cm (3. kép 1). 53.71.314. Szürke színű, enyhe „S" profilt leíró töredék. Pereme enyhén kihajlik, válla bordával hangsúlyozott. Fv.: 1 cm (2. kép 12), 53.71.315. Kívül barna, belül fekete színű, nyomottgömbös testű edény töredéke. A hason két lecsüngő kannelúra látható. Fv.: 1 cm (10. kép 1). 53.71.324. Barna-fekete foltosra égetett, fényezett felületű, derékszögben kihajló peremtöredék. Három, a száj ívét követő kannelúra fut rajta körbe. Fv.: 0,7 cm (3. kép 2). 53.71.325. Kívül barna, belül fekete színű oldal töredék. Rajta bordából kialakított füzérminta látható a felcsúcsosodásnál bütyökkel. A bütyök fölölt dupla kannelúracsíkból kialakított koncentrikus félkörminta van. A bordát alul három kannelúrából álló körbefutó vízszintes minta kíséri, amiket egy lentebbi dupla kannelúracsíkkal ferde kannelúrák kötnek össze. Fv.: 0,6 cm (6. kép 3). 53.71.332. Barna-szürke foltosra égetett, enyhén fényezett felületű peremtöredék. Derékszögben kihajló peremét két, a száj ívét követő kannelúra díszíti. Fv.: 1,3 cm (3. kép 6). 53.71.333. Barna-szürke foltosra égetett csonkakúpos nyaktöredék. Szalagfüle a peremből indul és a vállra támaszkodik. Fv.: 0,7 cm (16. kép 4). 53.71.334. Barna színű, enyhén kihajó peremtöredék, egy a peremből kihúzott bütyökkel. Fv.: 1 cm (2. kép 1). 53.71.335. Kívül barna, belül szürke színű, derékszögben kihajló díszítetlen perem töredéke. Fv.: 1 cm (2. kép 9). 53.71.336. Szürke-narancs foltosra égetett, enyhén fényezett felületű peremtöredék. A derékszögben kihajló peremet egy, a száj ívét követő kannelúra és rövid ferde kannelúrák díszítik. Fv.: 0,6 cm (3. kép 7). 53.71.338. Narancs-fekete foltosra égetett, fényezett felületű peremtöredék. A derékszögben kihajló peremet egy, a száj ívét követő kannelúra és helyenként ferde kannelúrák díszítik. Fv.: 1 cm (3. kép 10). 53.71.343. Kívül sötétbarna, belül fekete színű, fényezett felületű oldaltöredék. Kannelúrával és beböködött pontsorral keretezett bütyökdísz látható rajta. Fv.: 0,5 cm (15. kép 1). 53.71.354. Barna színű, alig kihajló, egyenesre vágott peremtöredék. A perem alatt háromszöghöz hasonló formájú szalagfül látható. Fv.: 1 cm (16. kép 8). 53.71.358. Barna-szürke foltosra égetett, erősen ívesen kihajló peremtöredék. Szá.: 18 cm, fv.: 1 cm (2. kép 6). A beleltározott anyagról az első áttekintés során kitűnik, hogy a századelő településásatásai alkalmával sokszor alkalmazott módszerrel találkozunk itt is, miszerint csak a nagyobb, szépen - és nem mindig a jellemzően - díszített darabokat gyűjtötte be az ásató. így bizonyos formák, díszítések, típusok előfordulási arányszáma ebben a leletanyagban nem mérvadó. Nem vonhatunk le következtetéseket a nagyméretű „házikerámia" és a „díszkerámia" arányából sem. Sok információt hordoz mégis ez a"leletanyag, mivel Roska pécskai és perjámosi publikációi után (ROSKA 1912; 1913) úgy vélte a kutatás, hogy a Perjámos-Szőregkultúra települési viszonyai és telepkerámiája ismertek, ezen a téren előrelépés már nem várható. Pedig az ismert telepek vagy nem kutatottak (Szőreg), vagy egyrétegűek ( Őszen ti ván-N agyhalom), eseüeg a bekerült anyag rétegviszonyai nem tisztázottak (Rábé-Ankasziget) vagy szórványok (Marostól északra levő telepek). 1981-ben Kiszomborban folyt leletmentés egy telltelepen, ahol azonban csak kis felületet lehetett megkutatni (HORVÁTH 1982-83). Míg a fent említett telepek anyaga a perjámosi és a mokrini anyagokkal, tehát a kultúra életének korai fázisával hozhatók párhuzamba, addig a most közölt anyag a kultúra késői fázisának életébe enged betekintést. 93