Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

V. Szabó Gábor: A Perjámos-kultúra leletei Hódmezővásárhely környékén (Adalékok a kora és középső bronzkori női viselethez)

A korai és középső bronzkor tellalkotó kultúrái közül a Perjámos-kultúra az, amelynek a legtöbb és legkarakterisztikusabb anyagát ismerjük Csongrád megye területéről. Móra Ferenc (FOLTINY 1941a; FOLTINY 1941b.; FOLTINY 1942; BÓNA 1975b. Taf. 82-128.) majd BannerJános Szeged (BANNER 1928; BANNER 1929), illetve Hódmezővásárhely (BANNER 1937; BANNER 1938; FOLTINY 1940) környéki ásatásai jelentős anyaggal bővítették azt a bázist, melyet a Maros menti teli települések első világháború előtti feltárásaiból előkerült leletek már megalapoztak.

1 Sajnálatos módon azonban az azóta eltelt időszakban mindössze két közlemény látott napvilágot a hazánk területéről származó Perjámos-kultúrához tartozó leletegyüttesekről (HORVÁTH 1985; HORVÁTH 1985a), ami kevéssé segítette elő a kultúra elmélyültebb megismerését.

2 A kutatás rendelkezésére álló törzsanyagot inkább a Ma1. kép. A Perjámos-kultúra lelőhelyei Hódmezővásárhely környékén 1. Hódmezővásárhely—Szakáihát, Hódmezővásárhely—Solt-Palé, Hódmezővásárhely—Térehát, 2. Hódmezővásárhely—Batida, 3. Hódmezővásárhely—Gorzsa-Cukor-tanya, 4. Hódmezővásárhely-Kökénydomb, 5. Mártély-Szegfű, 6. Hódmezővásárhely-Kopáncs XI. dűlő 59