Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tisza vidékéről (Gyulai katalógusok 3. Gyula, 1997)

Kulcsár Gabriella: Adatok a Dél-Alföld kora bronzkori történetéhez (Hódmezővásárhely–Barci-rét kora bronzkori települése I.)

26. Nem zárható ki azonban e táltípus korábbi használata sem (SZABÓ 1992. XXXI. t. 18, 19). 27. A korai urnák a Közép-Tisza vidékén főként fül nélkül találhatók meg (CSÁNYI 1982-83). 28. Az edénytípus első, funkcionális meghatározását Patay Pál egy diósdi leleten végezte el (PATAY 1965). Ez, valamint a budafoki, tabáni (SCHREIBER 1963. 10. kép 5-8, 12. kép 1-2; SCHREIBER 1981. 151.) és ószentiváni (BANNER 1928. 50., 52. kép) eltérnek a gcrjeni és barci-réti edényektől: belső felületükön seprőzöttek, aljukon keresztbordával tagolt apró bütykök találhatók. 29. A „klasszikus makói típus" fogalom alatt csak a Makó-kultúra területén megjelenő edénytípusokatjelöljük. Tehát elsősorban tipológiai kategória, melynek esetleges kronológiai jelentése még nem bizonyított. 30. A korai települési szint kialakításával egyidőben, vagy azt kissé megelőzve a tellek alján egy, a későbbi planírozási, tereprendezési és egyéb szintfeltöltési munkálatok miatt nehezen kimutatható, de létező gödörszint van. 31. A kora nagyrévi időszak településtörténetéről, mind a Duna, mind a Tisza vidéken meglehetősen szórványos adatokkal rendelkezünk. A Nagyrév-kultúra területén a Duna Százhalombatta és Bölcske, a Tisza Tószeg és Szclcvény közötti szakaszát kivéve nem jelenik meg a telitelepülési forma. Budapest környékén, a Duna-Tisza közén és a Dél-Alföldön csak gödrökből álló telepek alakulnak ki. 32. A szlovákiai lelőhelyekhez lásd VLADÁR 1966. 33. A hiteles feltárások alapján lehetővé válhat a Makó-kultúra kezdeti és kései viszonyrendszerének vizsgálata. 34. Ezért tartjuk fontosnak kisebb területi egységek településtörténeti vizsgálatát. 35. E helyen sajnos nem tudjuk számba venni a Csongrád megyei topográfiai munkák eredményeit. Elsősorban a szegedi JATE Régészet Tanszékén készült munkákra gondolunk. 36. Hódmczővásárhely-Barci-rét 1964/ XII./1. gödörben mecseki radiolaritból készített pengevakaró volt (VII. í. 7). Amennyiben hiteles, a makói korú gödörhöz tartozó tárgynak fogadjuk cl, fontos adalékot jelenthet a Tisza vidék és Dunántúl kapcsolatához. 37. Nem soroljuk fel a Csongrád megyei lelőhelyek között a korábban Hódmezővásárhely közigazgatási határához soiolt, ma helycsen Puszlaföldvár-Nagytatársánc lelőhelyet (BANNER 1939. 84., 1. kép 4; KALICZ 1968. 77., 5. Jh.)î a Makó-kultúrához nem kapcsolható: Bácsalmás, Cyula-Törökzug, Kiszombor-N, Tápé-Malajdok lelőhelyeket (KÜRTI 1971. 43-46.). 38. Ezúton mondok köszönetet P. Fischl Klárának, hogy felhívta a leletre figyelmemet, és annak közlési jogát átengedte. 39. A terület újkókori településtörténetéhez HORVÁTH 1995; késő bronzkori történetéhez V. SZABÓ 1996. 18-19., 27. j. 40. Az új lelőhely megnevezés alapján Rabe/Rábé (Jugoszlávia, Bánát) tehát nem sorolható a Csongrád megyei lelőhelyek közé. Irodalom Lásd a kötet végén az összevont Irodalom- és rövidítésjegyzéket.